Egészségmegõrzés: frontérzékenység, illetve milyen betegségeknél hasznos a gyógytorna?
Az újra indított egészségmegõrzõ rovatunkat Gál Lászlóné védõnõ szerkeszti, írja. Célunk, hogy a mai, egyre egészségtelenebb világunkban a magunk módján felhívjuk a figyelmet néhány megelõzhetõ, kis odafigyeléssel kezelhetõ problémára.
Frontérzékenység: hogyan hatnak szervezetünkre a frontok és miként enyhíthetjük hatásukat?
A frontérzékenység egyénenként különbözõ formában jelentkezhet. Tudományosan lehetetlen biztosan megjósolni, hogy egy adott egyénnél adott fronthatás milyen panaszokat fog kiváltani.
A front lényegében hideg és meleg légtömegek határán kialakult légköri képzõdmény, melyet egyes meteorológiai paraméterek (hõmérséklet, légnyomás, páratartalom, szélerõsség, ionizáció) egyidejû, hirtelen változásai jellemeznek. Hazánk felett átlagosan heti egy ciklon vonul át, egy hideg-, illetve egy melegfronttal kísérve, így évente kb. 100 front érinti az országot.
Melegfront és hidegfront
Az ember, mint minden élõlény, része a természetnek, így folyamatos kölcsönhatásban áll vele. Érthetõ tehát, ha környezetünk változásai szervezetünket (leginkább idegi és hormonális) alkalmazkodási mechanizmusok beindítására kényszerítik (vegetatív reakciók). Néhány ember esetében ezek komoly szubjektív, sõt olykor objektív tüneteket okozhatnak. Leginkább a túlhajszolt életmódot folytató, instabil idegállapotú, gyengébb fizikumú, idõs, vagy egyes betegségekben szenvedõ (pl. reumatológiai, idegrendszeri, szív- és érrendszeri, immun-, vagy hormonális krónikus betegségekben szenvedõ) felnõttek esetében.
Melegfront esetén a tünetek már néhány órával a front átvonulása elõtt jelentkezhetnek. Ilyenkor emelkedik a hõmérséklet, nõ a páratartalom és csökken a légnyomás; mindezek vérnyomás csökkenéshez, pulzusszám emelkedéshez, esetleg a depressziós tünetek, zöldhályogos rohamok, illetve migrénes panaszok gyakoribb elõfordulásához vezethetnek.
Hidegfront esetén a tünetek inkább a front átvonulása után jelentkeznek. A csökkenõ hõmérséklet és páratartalom mellett nõ a légnyomás. Ezt ízületi fájdalmakkal, reumás panaszokkal,asztmás rohamokkal, gyomor-, epe- és vesegörcsökkel, illetve mellkasi panaszok, sõt a koraszülések számának emelkedésével, illetve aszívinfarktusok gyakoribb elõfordulásával hozták összefüggésbe a rendelkezésre álló megfigyelések alapján.
Bizonyos általános idegrendszeri tünetek mindkét fronthatás esetében jelentkeznek, mint például levertség, ingerlékenység, nyugtalanság, alvászavar, a reflexek lassulása, a koncentrálóképesség csökkenése, és a fejfájás.
Egészséges élettel enyhíthetõek a hatások
A fronthatások enyhítése érdekében a legfontosabb feladat a megelõzés. Amennyire lehet, próbáljuk meg kiiktatni a mindennapi életünkbõl a stresszt, táplálkozzunk egészségesen, együnk vitaminokban(C, B vitaminok), ásványi anyagokban (Zn, Mg) gazdag, könnyen emészhetõ ételeket (sok zöldség, gyümölcs), valamint ügyeljünk a megfelelõ (kb. napi 2–3 liter) folyadékbevitelre.
Fontos a rendszeres testmozgás, ne kíméljük magunkat, sétáljunk sokat akár melegben, esõben, szélben, vagy hóban, hogy hozzászoktassuk ezzel szervezetünket a szélsõséges idõjárási viszonyokhoz is.
Jó hatású lehet a naponta végzett váltott zuhany (2 perc hideg vizes, majd 2 perc meleg vizes tusolás váltogatva), vagy szaunázzunk, így formában tarthatjuk keringési és hõszabályozó rendszereinket.
A felsoroltakon kívül azonban számos más módszer közül válogathatnak még a frontérzékenyek, mellyel a szervezet alkalmazkodó képessége javítható, illetve a fronthatások kellemetlen tünetei megelõzhetõk, esetleg enyhíthetõk.
Ezek közé több stresszoldó módszer tartozik, így az aromaterápia, bizonyos gyógynövényekbõl készült kivonatok, teák fogyasztása (citromfû, orbáncfû, levendula, rozmaring, ginzeng), különbözõ relaxációs és jóga gyakorlatok, valamint az akupresszúra és a talpmasszázs.
A lehetõségek tárháza, mint látjuk elég gazdag, csak az a kérdés, hogy a rohanó hétköznapjaink során van-e néhány percünk megállni és saját egészségünkkel foglalkozni.
Forrás: WEBBeteg- Dr. Kozma Ákos
Milyen betegségeknél hasznos a gyógytorna?
Az emberek nagy többsége szívesebben jár fizioterápiás kezelésekre, mint gyógytornára. Pedig hosszútávon a gyógytorna a leghatékonyabb kezelési mód a derékfájás, gerincbántalmak, hátfájás, lúdtalp, nyaki fájdalom, csontritkulás és egyéb mozgásszervi panaszok esetében.
A lúdtalp, a talp hosszanti irányú boltozatának megsüllyedése. Ez elhanyagolt esetben elég súlyos szövõdményeket is okozhat. Ha nem figyelünk oda rá, ez a gerinc egyensúlyi helyzetét is megbonthatja, és nagyon komoly térd-, és gerincproblémák kialakulásához vezethet.
Következménye akár mozgáskorlátozottság is lehet.
Kialakulásához vezethet a gyermek korai járásának erõltetése, nem megfelelõ cipõviselés, túlterhelés, kóros súlygyarapodás és mozgáshiány. Ennek leghatékonyabb ellenszere a gyógytorna, melynek célja a boltozatot tartó izmok megerõsítése.
Rendszeres gyógytornával a hát-, és derékfájás tünetmentessé tehetõ
A hát-, és derékfájás többnyire izomfájdalom következménye. Ez az egyik leggyakoribb megbetegedés.
Nagyon sok tényezõ kiválthatja, serdülõkorban gerincferdüléshez vezethet. Általában az elsõ panaszok 30 és 50 év között jelentkeznek, melynek okai a túlnyújtott hátizmok és a gerincízületi szalagok, melyek nem megfelelõ emeléstõl, túlterheléstõl alakulhatnak ki. Modern társadalmunk mozgásszegény életmódja is a rossz tartáshoz vezet, mely megbontja a gerinc természetes egyensúlyát. A fájdalom jelzi, hogy a csigolyák kimozdultak a helyes formából. Ilyenkor a szervezet, automatikusan próbálja rögzíteni az elmozdult csigolyákat, a gerinc mellett futó izomkötegek segítségével. Amikor is a gerinc két oldalán futó izom görcsbe feszül. Ezt a görcsös fájdalmat meg lehet szüntetni különbözõ gyógyszerekkel, de hatásuk viszonylag rövid ideig tart. Ugyanis a gyógyszeres kezeléssel nem a kiváltó ok lett megszüntetve. Csak a tünetek mérséklõdése után ajánlott a mozgásterápia. Mindenképpen huzamosabb ideig tarthat a panaszmentes állapot a rendszeres gyógytornával.
Gyógytornával a nyaki fájdalmak ellen
A nyaki fájdalom nem annyira betegség, mint inkább tünet.
Okozhatja rossz testtartás, gerincsérv, porckorong kopás.
Egyik leggyakoribb oka a rossz testtartás, vagy egyszerûen magas párnán való alvás, a számítógép elõtti állandó ülés. Ilyenkor a nyakizmok és szalagok tartósan megfeszített állapotba kerülnek. Ez okozhat átmenetileg nyakfájást és nyakmerevséget. A nyaki gerincben lehet porckorong kopás is, ami önmagában nem veszélyes. Ha azonban ez az állapot tartósan fenn áll, akkor ennek már súlyosabb következményei lehetnek. Ennek megelõzésére ugyancsak a gyógytorna és a rendszeres mozgás javasolt.
Rendszeres mozgással növelhetõ a csonttömeg
A változókorban jelentkezhet a csontritkulás, amikor is megbomlik az egyensúly a csontépítés és a csontlebontás között, a csontlebontás javára. Gyakran már csak akkor derül ki, ha szövõdményei jelentkeznek. Vannak olyan törések, amelyek a csontritkulásra jellemzõek, ilyen pl. a csuklótörés, csípõtáji törések. A megelõzés szempontjából a legfontosabb az erõs csontok kialakítása megfelelõ kálcium bevitellel és rendszeres mozgással, mellyel a csonttömeg növelhetõ. Fontos a rendszeres szûrõvizsgálat. Ha a csontritkulás megállapítást nyert, ebben az esetben természetesen szükséges gyógyszert szedni és egy gyógytornász segítségével speciális tornát kell elsajátítani, mellyel biztonságosabbá teszi a beteg a mozgását.
Természetesen nagyon fontos, hogy mindenki adottságának, korosztályának és kedvének megfelelõ mozgásformát találjon. A lényeg, hogy ne maradjon ki életünkbõl a mozgás.
Forrás: WEBBeteg- Dr. Németh Ágnes
- Szerk.: Gál Lászlóné védõnõ -
