Természeti- és földrajzi környezet

Onga földrajzi fekvése

Onga Magyarország ÉK-i részén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól nyolc km-re keletre található. A régi Abaúj megye legdélibb csücskében terül el. Keletről Zemplén, nyugatról Borsod határolta. A község határának ÉNy-i részén húzódó Miskolc-Kassa irányban futó 3. sz. foút mellett Ongán halad át a 37. sz. Miskolc-Sátoraljaújhely felé vezeto országút is. A települést átmetszi a Miskolc-Kassa vasúti szárnyvonal. A község a Hernád és Sajó törmelékkúpján található. Határába belenyúlnak a Cserehát hegység lankái, domborzatilag a Nagyalföld folytatásához tartozó síksági terület része. Onga a Bükk és a Zempléni hegység, illetve a Sajó és a Hernád folyók közé ékelődik. A települést kettészeli a Bársonyos-patak. Északi határainál a Bige- és a Vadász-patak ömlik a Bársonyosba.

 

 

Kérdések

- Milyen földrajzi környezetben található Onga?

- Melyek a települést átmetsző közlekedési utak?

- Milyen folyók közé ékelődik Onga?

Domborzati viszonyok

Onga egy része sík terület, valamivel több mint 110 méter tengerszint feletti magassággal. A falu dombos részei meghaladják a 120 méteres abszolút magasságot. A víztorony dombja 124,5-, a Halmok 132,6 méter magasak, a Turul pedig közel 170 méter. A település északi része enyhén dombos, a déli sík.

Kérdés

- Jellemezd a község domborzati viszonyait!

A talaj adottságai

Az ongai határ különböző eredetű talajfajtákból áll. Északi felén humuszt, délen agyag- és vályogtalajt találunk. Onga egyes részein homokos földek is fellelhetőek. A ,,partok" alatt egyre vastagodik az üledékes kőzet, az agyag. Az agyag alatt homokos, kavicsos réteg található, hordalékos iszappal keveredve. A változatos összetételű földterület különböző növényi kultúrák meghonosítására nyújtott lehetőséget.

Kérdések

- Nézz utána, melyik talajtípus a legalkalmasabb a növénytermesztésre!

- Milyen a talaj a te lakóházatok környékén? Érdeklődj szüleidtől!

A község éghajlati és időjárási jellemzői

Ongán az évi középhőmérséklet 9-10 °C. A napfényes napok száma megközelíti az Alföldét, de a hőmérséklet-ingadozás kisebb, mint az ottani részeken. Ez azzal magyarázható, hogy az É-D irányban húzódó völgyeken (pl. "Száraz-völgy") nyáridőben is könnyen letódul a hűvösebb északi levegő. A napsütéses napok száma 75-80 nap. A hőség napok száma 16-20 nap. A fagyos napok száma 110-114 nap, a fagypont alattiaké 65 nap. Az átlagos évi csapadék ugyan nem mondható soknak, mégis több mint az Alföld egyes részein: 500-550 milliméter. Az uralkodó széljárás a községben É-i, nyáron ÉNy-i, ami az esőket hozza, ha a Bükk "engedi". Gyakori a vidéken a köd.

Kérdések

- Hasonlítsátok össze ezeket az adatokat az országos adatokkal! Mennyiben térnek el azoktól?

- Érdeklődj szüleidtől, mikor voltak szélsőséges időjárási viszonyok Ongán?

- A mezőgazdasági termelés szempontjából milyennek ítéled Onga időjárási jellemzőit?

 

 

Onga vízrajza

 

 

 

 

Még a XIX. században is Onga nagy része vizenyős, mocsaras terület volt nagy nádasokkal; ennek nyoma ma is sokfelé látható. A helynevek is megőrizték a tavak, mocsarak emlékét (pl. Békástó, Sóstó, Nádas, Czövek-tó, Paptó stb.). A községtől nem messze folyik a Sajó- és a Hernád folyó, közvetlenül Onga azonban a Bársonyos-patakhoz kötődik.
A Bársonyos neve először 1411-ben fordul elő oklevélben, amelyben nem pataknak, hanem folyónak nevezik (fluvium). Hajdan a patak úgynevezett malomárok volt, számos mellé települt malommal. A Bársonyosnak évszázadokon át több kisebb ága volt. A főág Bőcsnél egyesül a Hernáddal. A Kis-Hernád néven is emlegetett patak a középkorban lassú folyású, kanyargós, és helyenként igen mély volt. Még a XIX. században is inkább állóvíznek tűnt, mint folyónak. A patak évszázadokon keresztül szinte minden évben kiöntött, akadályozva a mezőgazdasági munkát és a közlekedést. Ezt az állapotot előbb az 1880-as évek, majd az 1943-1945 közötti szabályozással, árvízvédelmi munkálatokkal szüntették meg. Mára a Bársonyos nagyobb kanyarok nélkül, egyetlen mederben folyik keresztül a falun. Ócsanálosnál a Bige-csatorna, északabbra a Vadász-patak ömlik a Bársonyosba.

A Bársonyos menti utak áradások idején évszázadokon át szinte járhatatlanok voltak. A patak a XIX. század végi szabályozása után is gyakran kiöntött. Különösen nagy árvíz volt a faluban 1909-, 1913-, 1939-, 1940- és 1941-ben, nem kímélve a földeken lévő termést, a község házait. A visszamaradt víz, sár, gyakran fertőző betegségek táptalaja lett. 1923-ban a falu gazdaközössége csereügyletet bonyolított le Szabó Lajos malomtulajdonossal, aki a Bársonyos vizének felduzzasztásával gyakran okozott árvízveszélyes helyzeteket. Ezt a problémát földcserével próbálták megoldani. A védőgátak folyamatos javítása mellet a végső megoldást a patak újbóli szabályozása jelentette, amit állami segélyből 1943-45 között valósítottak meg. (Ekkor csapolták le a község belterületén a Békástó földterületet is.) Ezt követően a kiépített magas védőgátak jelentősen csökkentették az árvíz lehetőségét, ami utoljára 1970-ben veszélyeztette Onga lakosságát.

A falut körülölelik a különböző időkben megnyitott bányatavak, melyek közül a legismertebb az a tíz tó, mely a község keleti határánál található. Ezek száma a kavicskitermelés következtében tovább nő. Ongán 1911-től folyik kavicsbányászat.

Kérdések

- Szervezzetek sétát a hajdani Bársonyos medrek mentén!

- Sorold fel azokat a bányatavakat, amelyek Onga közigazgtási határán belül vannak!

- Miről kapta a Bársonyos-patak a nevét? Segít az Onga története című könyv 40. oldalán a néveredtről szóló rész.

- Mikor voltak nagy árvizek a községben?

- Mikor szabályozták a Bársonyost?

- A Bársonyoson kívül milyen más folyókat, patakokat ismersz Onga környékén?

 

Feladatok

1.Egészítsd ki a következő mondatokat!

Onga a régi ...... megye legdélibb csücskében, három megye találkozásánál terül el. Keletről ......., nyugatról Borsod határolta. ...........-tól 8 km-re található. A község határának ÉNy-i részén húzódó Miskolc–..... irányban futó országút mellett a községen halad át a Miskolc–.......... felé vezető országút is. A települést átmetszi a Miskolc–..... vasúti szárnyvonal. Onga a ..... és a .........-hegység, illetve a Sajó- és a ....... folyó közé ékelődik. Domborzatilag a Nagyalföld folytatásához tartozó ....... terület része. A települést kettészeli a .......-patak.

2.Igazak vagy hamisak a következő állítások?

Ongán az évi középhőmérséklet 13 OC. .....

A csapadék mennyisége 500-550 milliméter. .....

Az uralkodó széljárás a környéken a D-i, DNy-i. .....

A falu dombos részei elérik a 350 métert. .....

Az évszázad árvize 2000-ben volt Ongán. .....

Onga környékén számos kavicsbánya található. .....

A Bársonyos Bőcsnél ömlik a Hernádba. .....

Gyakori a vidéken a köd. .....

3.II. Rákóczi Ferenc 1706-ban hadaival Ongán járt. A következőket jegyezte le: “Udvari hadaim maradtak mellettem, azokkal vonultam vissza a Sajó folyó mellé és Ongánál szállottam velük táborba, ahol a Hernád Bársonyos nevezetű, nagyon mocsaras ága torkollik a folyóba.”

– Mikor említik először írott források a Bársonyost? ..................

– Mikor szabályozták a patakot? ...............................

– Melyek voltak a XX. század nevezetes árvizei a faluban? ..............

– Tudod-e hol állt a község malma a Bársonyoson? ...................

4.A Bársonyos-patak neve a bársonyosan, a bársonyhoz hasonló melléknévből keletkezett. Elképzelhető, hogy a Bársonyos név a homoktalajra, bársonyosan finom fövenyre vonatkozik. Pesty Frigyes az 1860-as években a név eredetéről két érdekes helyi legendát is összegyűjtött. Melyek ezek? Segít, ha elolvasod az Onga története c. könyv 40. oldalán a Bársonyos-patakról szóló részt.

.....................................................

.....................................................

.....................................................

.....................................................

5. Jegyezd fel, hogy a múlt évben milyen volt községünk időjárása!

Tél: ..................................................

.....................................................

Tavasz: ................................................

.....................................................

Nyár: .................................................

.....................................................

Ősz: ..................................................

.....................................................

6. Jellemezd községünk éghajlati és domborzati viszonyait!

.....................................................

.....................................................

.....................................................

.....................................................

7. Rajzold be a község közigazgatási határán belül a Bársonyos folyását, annak irányát!

« előző fejezettartalomjegyzékkövetkező fejezet »