Oktatás- és művelődésügy

A református iskola

A középkorban a falu plébánosai elsősorban azokat a gyermekeket oktatták, akik egyházi szolgálatra készültek. A XVI. századtól kezdve már olyanok is gondoltak a tanulásra, akik a jobbágyi állapotból ki akartak lépni. A XVII. század elején már volt iskolája, iskolamestere Ongának, de az a XVII. század végén a török háborúk idején megszünt.

1743-ban a református egyház újjászervezte az intézményt, és 1903-ig ő volt az iskola fenntartója.

Az elemi iskolában egy tanító oktatta a ,,tudományokra” a gyerekeket. Az iskolamester közvetlen felettesei a református presbitérium tagjai voltak, akiknek feltétlen engedelmességgel tartozott. Ők választották meg az iskolát felügyelő, látogató személyeket. A tanító bérét, jövedelmét az egyházi fenntartóval kötött szerződése határozta meg. Gyakran előfordult, hogy külön dotáció mellett a kántori teendőket is ellátta a templomban, és elvállalta a község jegyzői feladatát.

A protestáns iskolák nem voltak kötelezve országosan egységes tananyag oktatására. Egyházkerületenként más-más szerzők tankönyvéből tanítottak. Az ismeretanyag elég szegényes volt, jórészt vallási ismeretekből, írás-olvasás, éneklés és az alapvető matematikai műveletekből állt össze. Sokszor a tanítók is csak elemi iskolát végeztek. Amit és ahogyan ők tanulták meg az olvasást, írást és számolást, úgy tanították növendékeiket. Sok múlott munkájukon. Általában külön tananyaga volt a lányoknak és a fiúknak. Az ismeretanyag osztályok szerint bővült. Volt, hogy a fiúk, lányok egy osztályba kerültek, de volt, hogy külön lány, illetve fiú classisokat szerveztek, előbb négyet, utóbb hatot.

A falusi iskolák tanulóinak létszámát a szülők társadalmi helyzete és az évszak határozta meg. Általában télen telt meg az iskola épülete. Tavasszal a jobbágy családok nagy többségében minden munkáskézre szükség volt, s ilyenkor kiürültek az iskolapadok. Télen a szegénység, a gyermekek téli öltözetének hiánya akadályozta az iskolába járást.

A XIX. században a jellemző tanulólétszám Ongán 40–60 fő között mozgott. Az iskolás gyerekek kétharmadát a reformátusok, egyharmadát más vallásúak tették ki. A tanulók félévente adtak számot tudásukról. Az ilyenkor sorrakerülő vizsgákat gyakran a templomban tartották. 1876-ig a tanulók feladata volt a templomi harangozás. Az iskolába járók után a tanító pénz- és természetbeni tandíjat kapott a szülőktől. A szegényebb gyerekek tanítását különféle alapítványok segítették.

Az 1868-as Eötvös-féle népiskolai törvény nagy változást eredményezett az ongai iskola életében. A törvény többek között meghatározta az elemi iskolában tanítandó tantárgyakat, a heti kötelező óraszámokat, kötelezővé tette az iskolábajárást, rendezte a tanítóképzést.

A református egyház által fenntartott elemi iskola szekularizálásának kérdése először 1873-ban vetődött fel, de akkor a gyülekezet még a felekezeti iskola megtartása mellett döntött. 1903 szeptemberétől – a régi iskola épületét is átvéve – az állam lett az iskola fenntartója.

Kérdések:

– Milyen sajátosságai voltak a református iskolának?

– Miért volt magas a korabeli iskolákban a mulasztások száma?

– Hogyan, és mit tanultak a gyerekek a XVIII–XIX. században?

– Mikor államosították a református iskolát?

– Részletesen olvashatsz a református elemi iskola történetéről az Onga története című könyv 159–178. oldalán.

Az állami oktatás

1903-tól az iskola fenntartása a helyi képviselő-testület feladata lett. A régi református iskola mellé – ami József Attila utcában, a mai Idősek Napközi Otthona helyén állt – 1904-ben új iskolát építettek, a mostani műhely épületet. Utóbb ezt többször átalakították. A II. világháború után – a tanulólétszám nagyarányú növekedése, valamint a szakosított oktatás bevezetése következtében – a meglévő és helyrehozott iskolaépületek kevésnek bizonyultak. Ekkor kapta meg az iskola oktatási célokra a Kóczán kastélyt. Az 1950-es években így három helyen folyt a tanítás: a mai műhely épületben, a volt református iskolában és a kastélyban. Az óraközi szünetekben sok gondot okozott a nevelők állandó ingázása. Az áldatlan állapotokon 1964-ben sikerült javítani. Ekkor adták át a mai ,,alsós” épületet, amit 1973-ban és 1976-ban átalakítottak, korszerűsítettek. Az ,,új” iskola és tornaterem 1980-ra készült el.

A körzetesítés eredményeként az 1960-as évek közepétől Ongaújfalu, 1973-tól Ócsanálos felsős tanulói, majd 1978-tól a külterületi lakott helyek összes gyermeke az itteni iskolában folytatta általános iskolai tanulmányait. 1978-ban megszűnt a hat napos, majd 1982-ben – a szabad szombat bevezetésével – az 5–6 napos ciklikus tanítás. 1980-tól van állandó délelőtti iskolai oktatás Ongán.

A tanuló-tanár létszám a XX. században folyamatosan növekedett. 1945-ben még 6 pedagógus oktatott 295 gyereket, 1997-ben már 35 tanár 564 tanulót tanított.

A szocializmus évtizedeiben az úttörő mozgalom színesítette az iskolai életet.

2000 szeptemberében az ongai általános iskola felvette Görgey Artúr nevét.

Az Iskoláért Alapítvány 1993-tól működik, és folyamatos segítséget nyújt a színvonalas oktatás feltételeinek előteremtéséhez.

Kérdések:

– Az elmúlt száz évben milyen oktatási épületek voltak a faluban?

– Sorold fel az ongai iskola történetének nevezetesebb eseményeit!

– Az iskola XX. századi történetéről olvashatsz az Onga története című könyv 299–302. oldalán.

Az óvoda

Ongaújfalu után a községnek 1981-től van saját óvodája. Ekkor épült meg az 50 férőhelyes intézmény az Arany János utcában, melyet 1984-ben egy új épületszárny hozzáépítésével 100 férőhelyesre bővítettek. 1992-ben a Hunyadi utcában új, 100 férőhelyes óvoda átadására került sor. 2000-ben a két különálló intézményt a községi önkormányzat összevonta. Az Ongai Napközi Otthonos Óvoda és Tagóvodában több mint 200 gyermekre 18 óvodapedagógus vigyáz, nevel és oktat. (Az induláskor még csak négy óvónő dolgozott az intézményben.)

Kérdések:

– Mikor épültek az óvoda egyes épületei?

– Mikor vonták össze a két különálló óvodát?

A könyvtár

A település könyvtárának alapítása 1903-ra nyúlik vissza. Kóczán György ekkor adományozott nagyobb mennyiségű könyvet a falunak, amit az iskola előszobájában helyeztek el. Az első könyvtáros Kondás József iskolaigazgató volt. Ő dolgozta ki a könyvkölcsönzés szabályát. A zárható szekrényből egyszerre csak egy könyvet lehetett kölcsönözni, maximálisan két hétre. A képviselő-testület évente döntött – a könyvtáros véleménye alapján – az új könyvek beszerzéséről. A könyvtárosnak katalógust, lepecsételt kölcsönzési naplót kellett vezetnie.

A II. világháború harcai alatt a könyvállomány nagy része elpusztult. A tanácsteremben felállított kölcsönkönyvtárban kb. 350 kötet állt az olvasók rendelkezésére. A kölcsönzést a községi tanács egy-egy dolgozója felügyelte. Az állományt a járási könyvtár frissítette. Időként ők tartottak egy-egy ismeretterjesztő előadást vagy filmvetítést az épületben.

Az 1960-as években a könyvtár fenntartását a járástól a községi tanács magára vállalta. A Csokonai Vitéz Mihály nevét felvevő könyvtár 1964-ben kapott önálló épületet, majd 1984-ben a tanácsháza tetőterében alakítottak ki számára korszerű helyiséget. Ekkor már 561 olvasó több mint 12.000 kötet és számos folyóirat, napilap között kereshette olvasnivalóját. Mára a kötetek száma meghaladja a tizenötezret.

Az intézmény a lakosság művelődési igényeinek kielégítésében is szerepet vállalt, a legkülönfélébb irodalmi esteknek, vetélkedőknek, műsoroknak adott helyet.

A könyvtár Ócsanáloson fiókkönyvtárt működtet, ahol heti egy alkalommal van kölcsönzés.

Kérdések:

– Mikor és kinek a kezdeményezésére jött létre a község első könyvtára?

– Mik a könyvtár II. világháború utáni történetének legfontosabb állomásai?

– A könyvtárról olvashatsz az Onga története című könyv 302–304. oldalán.

A művelődési ház

1936-ban állami segítséggel készült el a falu ,,kultúrháza”, a népház a mai Dózsa György úton. A község lakói csak Hangyának nevezték, az épület mellett álló értékesítési-szövetkezet irodájáról. A II. világháború harcai alatt megrongálódott épületet és színpadot kijavították, és az az 1950-es évek végéig helyt adott a népművelési- és művészeti tevékenységnek. A népház lebontása után a tanácsterem vagy az iskola vált a kulturális rendezvények helyszínévé. Az önálló, egy nagy teremmel, színpaddal, öltözőkkel, büfével és egy klubteremmel rendelkező művelődési ház megépítése 1966-ban történt meg. Az épületet többször felújították, utoljára 1998-ban, megszüntetve a lapos tetőszerkezetet.

A Petrovics Ferenc nevét felvevő intézmény szakköröket, klubokat működtetett, előadásokat, színdarabokat, műsoros esteket, kiállításokat, tanfolyamokat szervezett. Az épületben kapott helyet az 1980-as évek végéig működő mozi is.

Kérdések:

– Hol állt a népház és mi volt a közkeletű elnevezése?

– Mikor épült a művelődési ház?

– Milyen programokat szervez ma a művelődési ház?

Feladatok

1. Igazak vagy hamisak a következő állítások? A megfelelő választ húzd alá!

– Ongán 1903-ig a katolikus egyház volt az iskola fenntartó. .......I – H
– A Kóczán kastély a II. világháború után lett iskolaépület........... I – H
– A népház a mai József Attila utcában állt. .................................I – H
– A falu első könyvtárát Darvas Béla alapította........................... I – H
– A művelődési házban sokáig mozi is üzemelt............................ I – H
– Az óvodát 1984-ben 100 férőhelyesre bővítették. ...................I – H
– Az iskola államosítására 1948-ban került sor........................... I – H

2. Állítsd időrendi sorrendbe a következő épületeket építési idejük szerint!

… Arany János utcai óvoda
… művelődési ház
… “alsós” iskola épület
… népház
… “új” iskola
… községi könyvtár a tanácsháza tetőterében

3. Gyűjtsd össze, hogy az elmúlt egy évben milyen kulturális rendezvények voltak Ongán! ...............................................

.....................................................

.....................................................

4. Korabeli forrásokból idézünk. Miről szólnak az idézetek?

a) “Színpada a berendezéssel együtt a háború alatt tönkrement. A harcok után a MADISZ ifjai építették újjá. Októbertől májusig minden vasárnap volt valamilyen műkedvelő előadás a Hangyában.”..

.....................................................

.....................................................

b) “Gyermek, aki szemre olvasna – egy márjás.

Könyv nélkül tanulóért – két márjás.

Nagy Kátét tanulóért – három márjás.

Leány gyermekek – három márjás

Ezeken kívül minden férfi és leány gyermekektől egy véka életet ad.”

.....................................................

.....................................................

c) “Továbbá a tárgyaláshoz az evangélikus református püspöki hatóság képviselőjét, valamint az ongai evangélikus református lelkészt, az iskolaszék elnökét az iskolaszék tagjaival együtt ezennel meghívom, a községi elöljáróság tagjait pedig megidézem … A szikszói járás főszolgabírója.”.

.....................................................

.....................................................

5. Mikor épült a képen látható épület?

Hány gyermek fogadására alkalmas az épület? .....................

6. Véleményed szerint egy településnek miért van szüksége oktatási- és kulturális intézményekre? .

.....................................................

.....................................................

7. Jelenleg kik a vezetői az egyes intézményeknek?

Általános iskola: .........................................
Óvoda: ................................................
Könyvtár: .............................................
Művelődési ház: .........................................