Egyesületek, társadalmi szervezetek

Az első szerveződések

A XIX. századból nem ismerünk olyan adatokat, ami az iskolán kívüli művelődés szervezett formájának ongai jelenlétét bizonyította volna. Nem tudunk olyan kulturális egyesület létrejöttéről, mint a környékbeli nagyobb településeken, ahol olvasókörök, dalárdák, dalos körök működtek. Ongán csak a XX. század első harmadában alakultak a polgári fejlődés hatására olyan közösségek, amelyek egyesületekbe szerveződtek. Korábban a paraszti társadalom tagjai a faluközösség évszázados hagyományait továbbadva szervezték meg a mindennapi élethez szükséges tudásanyagot, és alakították ki sajátos kultúrájukat és szokásrendszerüket.

A XX. század első felében Ongán már volt hangya szövetkezet, állatbiztosító egyesület, temetkezési egyesület, levente egyesület, polgári lövészegylet, önkéntes tűzoltó egyesület, református énekkar és női énekkar, egyházi leány- és legényegyletek. Tevékenységükről, működésükről források hiányában alig tudunk valamit.

A Hangya Fogyasztási Szövetkezet az országos hálózat részeként 1916-ban alakult, melynek kiemelkedő tagja és vezetője Kondás József tanító, majd iskolaigazgató és Wencel K. Rezső községi jegyző volt. A szövetkezeti mozgalom elődjének tekinthető szervezet rövid ideig még a II. világháború után is működött.

Az Ongai Hitelszövetkezet Csiszár Andor igazgató-tanító kezdeményezésére alakult meg az 1930-as években.

Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület 24 taggal az 1920-as években jött létre. Kubassy Ákos tanító volt a parancsnok, Wencel K. Rezső az elnök. Az egyesületet támogatta a községi képviselő-testület is. A szervezet létrejöttét a gyakori tűzesetek elleni védekezései igény hozta létre. A tűzoltáshoz szükséges felszereléseket a falu elöljárósága szerezte be, s tárolta a tűzoltószertárban.

Az Ongai Polgári Lövészegylet a céllövés népszerűsítését tekintette fő feladatának. A céllövő sporton kívül nagy hangsúlyt helyeztek a tagok vallásos és hazafias érzésének erősítésére is. Az egyesület – mely élvezte a községi képviselő-testület támogatását – elnöke Wencel K. Rezső volt.

A leventeképzés a Trianon utáni Magyarországon a fiatalok katonai képzését próbálta pótolni, mivel a békeszerződés előírásai miatt nem volt általános hadkötelezettség az országban. A leventeoktatást Dáner Ferenc tanító végezte Ongán a régi lelkészi lakban. A képviselő-testület jóvoltából a leventék 1925-től céllövő fegyverekkel gyakorlatozhattak. A törvény minden 12 és 21 év közötti olyan fiút leventekötelesnek tekintett, aki nem járt rendszeres testnevelést nyújtó iskolába, illetve nem vonult be katonai szolgálatra.

Az egyházi leány- és legényegyesületek sokat tettek a falu közművelődéséért. Tanítói segédlettel műkedvelő előadásokat, színdarabokat mutattak be, szerveztek a község lakossága számára.

Kérdések:

– Melyek voltak Onga első társadalmi szervezetei, egyesületei?

– Mit tudunk tevékenységükről, vezetőikről?

– Az egyesületek vezető személyiségeiről olvashatsz az Onga története c. könyv 202–204. oldalán.

A XX. század második fele

A II. világháborút követő években a régi önszerveződések egy darabig még működtek (református kórus, református vegyes kar, római katolikus vegyes kar, hangya szövetkezet stb.). A pártokhoz kötődő ifjúsági szervezetek (MADISZ, SZIM, Független Ifjúság) már korántsem voltak politikailag függetlenek, de a község önszerveződő kulturális életében fontos szerepük volt.

A kommunizmus nem kedvezett az alulról jövő kezdeményezéseknek, nem támogatta a politikailag nehezen ellenőrizhető csoportok, szervezetek megalakulását. (Kivételt a Kommunista Ifjúsági Szövetség jelentett.) Ennek ellenére hosszabb-rövidebb ideig számtalan szervezet működött Ongán hol intézményesített, hol azon kívüli keretekben. Tudásuk, lehetőségük mértékében mindannyian hozzátettek valamit a község gyarapodásához.

A II. világháború után, 1949-ben alakult újjá az Önkéntes Tűzoltó Egyesület.

A község horgászait tömörítő egyesület a DIGÉP HE 1972-ben alakult meg, mely többek között az ongai bánya tavakon való halászati jogot gyakorolja.

Az idősek sajátos problémáinak megoldásával, kulturális rendezvények, összejövetelek szervezésével 1982-től színesíti a település életét a Barátság Nyugdíjas Klub.

A Polgárőr Egyesület 1998-tól a közbiztonság javítását tűzte ki célul Onga közigazgatási területén.

A Faluvédő Egyesület 1990–1998 között számtalanszor bizonyította tenni akarását a községért. Felélesztették a régi szüreti felvonulások hagyományát, 1996-ban felállították az építendő kegyeleti park kopjafáját, elindították és működtették a falu havonta megjelenő helyi újságát, az Ongai Krónikást. Bálokat, szakköröket, táncoktatást, szemétgyűjtést, kulturális- és sport rendezvényeket szerveztek.

A község különböző kulturális érdekeltségű lakosainak összefogása, a kulturális értékek közvetítése volt a célja az 1990-es években működő OngArt Egyesületnek. Az egyesület szervezte meg a regionális Ki mit tud?-ot, kiállításokat, filmklubokat rendezett, kulturális programokat valósított meg.

Az Ongai Kulturális Egyesület 1999 februárjában alakult meg, s a helyi kulturális élet színesítésében játszik fontos szerepet. Többek között kiadója és készítője a helyi közéleti havilapnak, az Ongai Kékdarunak. Megjelentette a Bársonyosan helyi irodalmi antológiát, Onga XX. századi története fotók tükrében című albumot, és az iskolával közösen ezt a CD-ROM-ot. Felállította az ,,Ongaiak Ongáért” domborművet. Gyűjti Onga múltjával kapcsolatos írott és tárgyi emlékeket, fotókat, képileg archiválja a közéleti eseményeket.

Kérdések:

– Hogyan viszonyult a Kádár-korszak az önszerveződő csoportokhoz, civil kezdeményezésekhez?

– Melyek voltak a község jelentősebb civil egyesületei az utóbbi évtizedekben? Mit tudsz tevékenységükről?

Milyen egyesületek, civil szervezetek működnek jelenleg a községben? Érdeklődj tevékenységükről!

Feladatok

1. A rendszerváltás idejében, 1989-ben fogadta el az országgyűlés a gyülekezési jogról szóló II. törvénycikket. Nézz utána, mik ennek a törvénynek a legfontosabb elemei?

.....................................................

.....................................................

2. Sorold fel a II. világháború előtt és után ismert ongai egyesületeket, civil szervezeteket!

II. világháború előttiek:

.....................................................

.....................................................

II. világháború utániak:

.....................................................

.....................................................

3. Kösd össze az összeillőket!

4. Hogyan és kiknek lehet egyesületet alapítani? Nézz utána!

.....................................................

.....................................................