Az önkormányzat vagyonrendelete

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal a képviselõ-testület jegyzõkönyveinek áttanulmányozása során törvényességi felügyeleti eljárásban észrevételeket tett, melyek kapcsán az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2013. (II. 13.) önkormányzati rendelet módosítása szükségessé vált, melyre a novemberi testületi ülésen került sor. A település városi címének átvezetése is megtörtént a rendeleten, melyet alább közzéteszünk.

Onga Város Önkormányzat Képviselõ-testülete a vagyont érintõ versenytárgyalások lebonyolításának szabályait (továbbiakban: szabályzat) a következõk szerint határozza meg.

I. Általános rendelkezések, a szabályzat célja és hatálya

1.) Ezen szabályzat célja, hogy biztosítsa az Önkormányzat tulajdonában lévõ vagyon leghatékonyabb formában történõ hasznosítását szolgáló szerzõdések létrejöttét, valamint ennek keretében a pályázók számára azonos és egyenlõ feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.

2.) A versenyeztetés megvalósítható licit (árverés) és pályáztatás útján.

Alapelvek

3.) Az esélyegyenlõség elve

3.1.      A kiíró a pályázati felhívásban valamennyi ajánlattevõ számára egyenlõ esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevõk megfelelõ ajánlatot tehessenek, és a szabályszerûen, idõben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

4.) A nyilvánosság elve

4.1.             A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázatban résztvevõk számára teljes nyilvánosságot biztosítani (pl. megyei lap, település honlapja).

4.2.      Minden ajánlattevõnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetõvé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetõsége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

5.) A verseny tisztaságának elve

5.1.      A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörû (meghívásos) pályázat kiírása esetén azt követõen, hogy a Hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölték, a meghirdetett pályázati feltételeket köteles tiszteletben tartani, és biztosítani a pályázat kiírásával, értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát.

5.2.       A pályázó a pályázati kiírás átvételétõl köteles a pályázati eljárás ezen rendeletben szabályozott elõírásait betartani.

6.) A rendelkezés elve

6.1.             A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörû (meghívásos) pályázat kiírása esetén azt követõen, hogy a hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölték, a meghirdetett pályázati feltételeket tiszteletben tartja, az elõre nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet köteles megtartani, és a pályázat kiírásával, továbbá értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát biztosítani.

6.2.             A kiíró a pályázattal kapcsolatos rendelkezési jogát, így különösen a pályázati felhívás feltételeinek utólagos módosítását, a pályázat visszavonását, a közzétett eljárási rend szabályainak megváltozását kizárólag a jelen pályázati eljárási rend keretei között úgy gyakorolhatja, hogy azzal a pályázattal érintett személyek lényeges jogos érdekeit ne sértse.

6.3.             Az e Szabályzatban biztosított jogokat azok rendeltetésével összhangban és a jóhiszemûség követelményének megfelelõen kell gyakorolni.

7.) Értelmezõ rendelkezések

7.1.      A szabályzat alkalmazásában az alábbi fogalmakat a következõ értelemben kell alkalmazni:

a)      Kiíró (ajánlatkérõ): a Képviselõ-testület. A Képviselõ-testület felhatalmazása alapján kiíró lehet a polgármester.

b)      Ajánlattevõ (pályázó): bármely belföldi vagy külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet.

c)      Önkormányzati vagyon: az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet hatálya alá tartozó vagyon.

d)      Nyilvános ajánlatkérés: az önkormányzati vagyon (vagyonrész) vásárlására és hasznosítására pályázati kiírás közzétételével történõ felhívás, amelyet a település honlapján, a Képviselõ-testület egyedi döntése alapján a megyei lapban is lehetséges vásárlók - egyedileg elõre meg nem határozott köre - részére tesznek közzé.

e)      Zártkörû (meghívásos) pályázat: a vagyon (vagyonrész) és hasznosítására vonatkozó ajánlattételre oly módon történõ felhívás, hogy a pályázatra kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.

f)       Egyfordulós pályázat: az olyan pályázat, amelynek kiírása során a pályázati felhívásban az összes pályázati feltétel konkrétan rögzítve szerepel, és az így beérkezett ajánlatok a megkötendõ szerzõdés részét képezik.

g)      Többfordulós pályázat: az a pályázat, melynek elsõ fordulójában érvényes ajánlatot tett pályázók közül a kiíró kiválasztja a következõ forduló résztvevõit.

h)      Pályázati felhívás: a pályázati kiírás legfontosabb elemeit tartalmazza.

II. A pályázat kiírása, a pályázat

8.) A pályázat típusai

8.1.             A pályázat nyilvános vagy zártkörû lehet.

8.2.             A pályázatok nyilvánosak, kivéve, ha a Képviselõ-testület zártkörû (meghívásos) pályázat kiírásáról dönt.

8.3.     Zártkörû pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentõsége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton elõre meghatározott, vagy a projekt iránt már érdeklõdõ befektetõk, illetõleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé.

9.) A pályázat kiírása

9.1.      A pályázat kiírásáról a Képviselõ-testület dönt.

9.2.      A nyilvános pályázati felhívást a település honlapján kell meghirdetni.

9.3.      A zártkörû pályázatról a kiíró az érintett ajánlattevõket egyidejûleg és közvetlenül értesíti.

9.4.      Zártkörû pályáztatás esetén legalább 3 pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást. Zártkörû pályázat esetén az ajánlatkérés tényét a település honlapján kell nyilvánosságra hozni. A részletes kiírást a pályázatok benyújtására megállapított határidõ kezdõ napján, de legalább 30 nappal megelõzõen kell a pályázóknak megküldeni.

9.5.      A 20 millió forint feletti ingatlan értékesítése a Képviselõ-testület egyedi döntése alapján megyei vagy országos szaklapban is kerüljön meghirdetésre.

10.) A pályázati felhívás tartalma

10.1.     A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a)      a pályázatot kiíró megnevezését, székhelyét,

b)      a pályázat célját, jellegét (nyílt vagy zártkörû),

c)      a pályázattal értékesítendõ, hasznosítandó vagyon megnevezését és szükség szerint annak értékét (névértékét),

d)      az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos idejét,

e)      az ajánlati kötöttség tartalmát (az értékesítés, hasznosítás feltételeit, a fizetési feltételeket, a hatósági követelményi rendszert, a kötelezettség teljesítésének garancia- és szankciórendszerét),

f)       a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését,

g)      a megtekintés helyét, módját, idejét és esetleges költségét,

h)      a pályázati biztosítékok megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,

i)        a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes ajánlatok esetén is a pályázatokat eredménytelennek minõsítse, és egyik ajánlattevõvel se kössön szerzõdést, és ezzel egyidejûleg új pályázat kiírására legyen lehetõsége.

10.2.     A részletes kiírás és eljárás tartalmazza:

a)      a forgalomképes vagyon adatait,

b)      a pályázati biztosíték megjelölését,

c)      az ajánlatok elbírálásának menetét:

-          az ajánlatok felbontásának helyét és idõpontját, amennyiben a pályázatok felbontása a nyilvánosság kizárásával zajlik, úgy erre külön utalni kell,

-          az ajánlatok elbírálásra vonatkozó idõtartamot,

-          pályázatok elbírálására jogosult megnevezését,

-          az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét.

d)      minden egyéb adatot, amelyek a vagyon hasznosításának kívánatos irányára, módjára és egyéb feltételeire vonatkoznak, és amelyek szükségesek a megalapozott ajánlat készítéséhez.

10.3.     A pályázati felhívásban, illetve a részletes pályázati kiírásban elõírható, hogy az ajánlattevõnek ajánlata benyújtásakor szerzõdéstervezetet is csatolnia kell, vagy a megküldött szerzõdéstervezet elfogadásáról kell nyilatkoznia.

11.) Pályázat kezelése

11.1.     A kiíró a pályázati felhívásban a részletes pályázati kiírás átadását meghatározott mértékû térítési díj megfizetéséhez kötheti.

11.2.     A pályázó a pályázat eredményének közzétételéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát.

11.3.     A benyújtott pályázatokat legalább a pályázatlezárásáig titkosan kell kezelni.

12.) Pályázati biztosíték

12.1.     A pályázaton való részvétel biztosíték adásához is köthetõ, melyet az ajánlat megküldésével egyidejûleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott idõpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

12.2.     A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után a 12.3 bekezdésben foglalt kivételektõl eltekintve - vissza kell adni. A biztosíték csak készpénz lehet. A biztosíték összegét a kiíró határozza meg, ezt a pályázati felhívásban teszi közzé.

12.3.     Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerzõdést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevõ az ajánlati kötöttség idõtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerzõdés megkötése neki felróható vagy az õ érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

III.

13.) Ajánlati kötöttség, az eltérés joga

13.1.     A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott idõpontig kötve van.

13.2.     A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdõdik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidõ lejárt.

14.)      A pályázó az ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát csak akkor módosíthatja, ha erre a pályázati kiírás lehetõséget biztosít, és még abban az esetben, ha a kiíró a pályázót - határidõ kitûzésével - módosításra hívja fel.

15.) A pályázati felhívás visszavonása, kizárás a pályázatból

15.1.     A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt idõpontig visszavonhatja. A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.

15.2.     A pályázati felhívás visszavonása esetén a - ha a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - a kiíró a dokumentumok visszaszolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni.

16.) Kizárás a pályázatból

16.1.     Ha az ajánlattevõ, vagy az érdekkörében álló más személy a pályázattitkosságát megsértette, a pályázó kizárható az eljárásból.

16.2.     A pályázati kiírásban vagy a részletes pályázati kiírásban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelõ teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevõt az eljárási rend alapján terhelõ egyéb kötelezettség súlyos megszegése a pályázatból történõ kizárást vonhatja maga után.

17.)      Az ajánlattevõ a benyújtásra nyitva álló határidõ lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja.

18.)      Az ajánlattevõ nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elõ követelést.

19.) A pályázati ajánlat

19.1.     Az ajánlattevõk ajánlataikat zárt borítékban legalább 3 példányban aláírva, személyesen vagy meghatalmazott útján kötelesek benyújtani.

Az ajánlat 1 példányát minden oldalon aláírva "eredeti" megjelöléssel kell ellátni.

19.2.     A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevõ részletes és jogilag kötelezõ erejû nyilatkozatát, különösen:

a)      a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására,

b)      az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,

c)      a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére,

d)      az ajánlati kötöttségre vonatkozóan,

e)      egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra.

19.3.     Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elõ, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevõ igazolja - vagy kétséget kizáróan igazolható -, hogy a kiírásban megjelölt összegû biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta, illetve igazolja a biztosíték összegének letételét.

20.) Az ajánlattevõ az ajánlatában közölt egyes adatoknak az elbírálás utáni nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

IV.

21.) A pályázati anyagok beérkezése, felbontása

21.1.          A pályázatok beérkezése során az átvevõ - a kiíró képviselõje - az átvétel pontos idõpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra és egyúttal igazolja az átvétel tényét.

21.2.          Az ajánlati dokumentumok beérkezésük sorrendjében kapnak sorszámot.

21.3.          A határidõben beérkezett pályázatok felbontásán a kiíró képviselõje, az ajánlattevõk, illetve meghatalmazottjaik, valamint a Bíráló Bizottság vehet részt.

21.4.          Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévõkkel ismertetni kell az ajánlattevõk nevét, székhelyét, az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevõ megtiltotta. Az ajánlatok felbontásáról és ismertetésérõl jegyzõkönyvet kell felvenni.

21.5.          A Bíráló Bizottság - ha nem vesznek részt az eljárásban a kiíró, illetve képviselõje - feladata:

a)      tanúsítja a beérkezett pályázatok szabályos felbontását,

b)      ellenõrzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a kiírásban rögzített alaki, formai követelményeknek,

c)      rögzíti az ajánlatok darabszámát,

d)      rögzíti a pályázat felbontásakor ismertetett óvásokat, kifogásokat, észrevételeket,

e)      megállapítja az ajánlatok érvényességét vagy érvénytelenségét.

21.6.     Azok az ajánlattevõk, akiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárási további szakaszában nem vehetnek részt.

21.7.     A kiíró képviselõje annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése és összehasonlítása jobban elvégezhetõ legyen, az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázótól, ezeket a jegyzõkönyvben rögzíteni kell.

21.8.     Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint az e rendeletben foglalt feltételeknek.

22.) A pályázatok értékelése, elbírálása

22.1.     Az érvényes pályázati ajánlatokat a kiíró vagy az általa meghatározott bizottság bírálja el.

22.2.     A bírálót a kiíró a pályázat kiírásáról szóló döntéssel egyidejûleg jelöli ki.

22.3.     Az ajánlatok elbírálásában résztvevõ személyeket és az általuk felkért szakértõket titoktartási kötelezettség terheli.

22.4.     Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül kell elbírálni.

22.5.     Az ajánlatok elbírálása során az összességében legkedvezõbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

22.6.     A pályázat értékelésében (elbírálásában, eredményének megállapításában) résztvevõ szakértõ személy vagy vagyonkezelõ szervezet képviselõje nem lehet:

a)      az ajánlatot benyújtó pályázó közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§. b),

b)      az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja,

c)      az ajánlatot benyújtó pályázónál más szerzõdéses jogviszony keretében foglalkoztatott munkatársa, megbízottja,

d)      az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy tagja, vezetõ tisztségviselõje, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság,

e)      az, aki vezetõ tisztségviselõje vagy tulajdonosa (résztulajdonosa) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságnak, melynek az ajánlatot benyújtó pályázó, vagy a pályázó tulajdonában (résztulajdonában) álló jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy tagja, továbbá vezetõ tisztségviselõje.

22.7.     A pályázat értékelésében (elbírálásában) résztvevõ köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn. Ezen rendelkezéseket a pályázatok értékelésében (elbírálásában) részt vevõ valamennyi személyre megfelelõen alkalmazni kell.

23.) Pályázat elbírálása

23.1.     Az elbírálásra jogosult dönt arról, hogy a pályázateredményes volt-e vagy nem.

23.2.     Eredménytelen a pályázat, ha:

a)      a kitûzött idõpontig egyetlen ajánlat sem érkezett,

b)      a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek vagy más, a pályázatra vonatkozó elõírásnak,

c)      kétfordulós pályázat esetén a második fordulón egyetlen ajánlattevõ sem jelent meg, illetve a második fordulóra meghívott egyetlen pályázó sem tett olyan értékelhetõ ajánlatot, amely megfelelt volna a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek,

d)      a kiíró valamely ajánlattevõnek a pályázat tisztaságához fûzõdõ, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértõ cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett dönt.

e)      a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.

24.) A kiíró az egyfordulós pályázatnál a pályázatok elbírálását követõen valamennyi ajánlatot tett személyt ajánlataik módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonosak.

24.1.     A kiíró a pályázati felhívásban közzétéve a részletes pályázati kiírás átadását meghatározott mértékû térítési díj megfizetéséhez kötheti.

24.2.     A pályázó a pályázat eredményének közzétételéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát.

24.3.     A benyújtott pályázatokat legalább a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni.

25.) A pályázatok elbírálásáról a bírálónak emlékeztetõt kell felvenni, amely tartalmazza különösen:

a)      a pályázati eljárás adatait,

b)      a beérkezett érvényes és érvénytelen ajánlatok számát, tételes felsorolását,

c)      a legkedvezõbb ajánlat elfogadásának indokait.

25.1.     Kétfordulós pályázat esetén a kiíró ajánlataik módosítására felhívja az elsõ forduló valamennyi résztvevõjét, vagy az általa meghatározott számú legjobbnak minõsített ajánlattevõt, a pályázati kiírásban foglaltak szerint.

25.2.     A kiíró ezt követõen dönt az ajánlatok végsõ sorrendjérõl.

26.) Pályázat kihirdetése

26.1.     A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését a pályázati kiírásban meghatározott idõpontban és módon kihirdeti.

26.2.     Zártkörû pályázati eljárás esetén a döntést a pályázatban résztvevõkkel közvetlenül ismertetni kell.

27.) A szerzõdéskötés

27.1.     Csak azzal a pályázóval köthetõ szerzõdés (kivéve 27.3.), aki a pályázatot megnyerte.

27.2.     A szerzõdést a pályázat eredményének kihirdetése után a lehetõ legrövidebb idõn belül meg kell kötni. A szerzõdést úgy kell megkötni, hogy a pályázat nyertesének az ajánlati kötöttsége még fennálljon.

A szerzõdés minimális tartalmát képzi:

-          a közzétett pályázati feltételek,

-          a nyertes ajánlata,

-          a pályázatot elbíráló döntése.

27.3.     Ha a pályázat nyertesével a szerzõdés megkötése meghiúsulna, vagy a szerzõdés aláírása után a nyertes a szerzõdést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerzõdéstõl elállt, úgy a kiíró jogosult a soron következõvel szerzõdést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

27.4.         A nyertes pályázóval megkötött szerzõdés után az értékesített ingatlant (ingóságot) a készletnyilvántartásból és a vagyonkataszterbõl ki kell vezetni.

V.

28.) Licit (árverés)

A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy az ingatlant licit (árverés) útján értékesíti. A döntéssel egyidejûleg meg kell jelölni az árverést levezetõ szervet vagy személyt, a kikiáltási árat, továbbá azt, hogy az eredeti kikiáltási árat el nem érõ vételi ajánlat esetén a kikiáltási ár leszállítható-e. Ez utóbbi döntést a kiíró, illetve az árverés vezetõje köteles titkosan kezelni. A kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy személyt is megbízhat.

29.) A licit kiírása

29.1.         Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitûzni. A hirdetményben fel kell tüntetni:

-                az ingatlan megnevezését, címét, fekvését, hrsz-át,

-                az ingatlan fontosabb adatait (alapterület, mûszaki állapot, közmûvesítettség stb.),

-                a hasznosítás módját,

-                az árverésen való részvétel feltételeit (kaució összege, megfizetésének ideje, módja),

-                az ingatlan megtekintési lehetõségét,

-                az árverés helyét, idejét, valamint hogy a licitlépcsõ milyen mértékben emelkedik,

-                a kikiáltási árat.

29.2.         A hirdetési felhívást minimálisan a Polgármesteri Hivatal hirdetõtábláján, Onga város honlapján, valamint a képviselõ-testület egyedi döntése alapján 15 MFt alatt a megyei lapban, 15 MFt felett az országos lapban is közzé kell tenni.

30.) Az árverés lefolytatása

a)      A levezetõ ellenõrzi az árverésen megjelentek körét és a részvétel jogosultságát.

b)      Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt idõben és helyen jelentkezett és nyilatkozik arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, a hirdetményen megjelölt módon és idõben a kauciót befizette.

c)      Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet.

d)      A levezetõ ismerteti az árverés szabályait és a kikiáltott ingatlan fontosabb adatait.

e)      A levezetõ közli az árverés megkezdését és a kikiáltási árat.

f)       Az árverésen az érvényes jelentkezést benyújtottak mindvégig részt vehetnek és ajánlatot tehetnek.

g)      Az árverés nyertese az, aki a legmagasabb összegû ajánlatot elsõként teszi meg.

h)      A levezetõ kihirdeti az árverés végeredményét.

i)        A sikertelen résztvevõknek a befizetett kaució összege visszafizetésre kerül az árveréstõl számított 30 napon belül.

j)        A licittárgyalás valamennyi résztvevõje a jelenléti ívet köteles aláírni.

31.) Szerzõdéskötés

31.1.         A nyertes ajánlattevõ az árverés napjától számított 15 napon belül köteles az ingatlan hasznosítására vonatkozó adásvételi szerzõdést megkötni a vételár egyidejû megfizetése mellett. Amennyiben a nyertes fél a vételárat banki kölcsön útján kívánja megfizetni, úgy az adás-vételi szerzõdés megkötésére 15 nap, míg a vételár megfizetésére 60 nap áll rendelkezésre.

31.2.         Amennyiben 15 napon belül az adásvételi szerzõdés a nyertesnek felróható okból nem kerül megkötésre, vagy értékesítés esetén a vételár elsõ részletét a megadott határidõre nem fizeti meg, úgy a második legmagasabb ajánlatot tevõ lép a nyertes helyébe, illetve vele köthetõ meg az adásvételi szerzõdés az általa tett ajánlatnak megfelelõen.

31.3.         Amennyiben mindkét jelentkezõ visszalép, úgy az ingatlant újra meg kell hirdetni, a licitet meg kell ismételni.