A község kül- és belterülete

A falu határa

A település határának kialakulása hosszú, céltudatos munka eredménye volt. Onga növekedése, a lélekszám emelkedése újabb területek elhódítását tette szükségessé a természettől. A falu határa az évszázadok alatt többször változott. A XIV. századra a település határának körvonala már kialakult. Amiatt azonban, mert egyértelmű természetes határok szinte semmilyen irányban nem voltak, az idők folyamán több határper során tisztázták és rögzítették, ha kellett kiigazították a mesterséges határvonalakat.

A középkorban Felsőzsolca, Csanálos, Újfalu, Kak, Simárd, Gesztely, Alsó- és Felsőkemej határolta az akkor egyes feltevések szerint északabbra fekvő falut. Ha ezt elfogadjuk, akkor a török-kor után az ongaiak délebbre költöztek, s a Rákóczi-szabadságharc után az időközben elpusztult Újfalu határának egy részét használatukba vették. Valószínűbb azonban, hogy a középkori Onga a mai település helyén állt. Ekkor még a Halmok és azok környéke is a faluhoz tartozott. A kialakult határok akkor váltak bizonytalanná, ha a birtokosoknak nem volt módja és lehetősége, hogy tulajdonjogaikat gyakorolják.

Még a XIX. század első felében is sor került határ kiigazításra. Az ongaiak és a csanálosiak pontosították, a két település közötti határvonalat, új határt jelölő dombokat felállítva a Koportán, a Mesterréttől keletre, a Hangyástól északra. Ebben az időben húzták meg véglegesen a Zsolcát Ongától elválasztó határvonalat is. Ócsanálos Ongához csatolása (1950) után a település elnyerte végleges nagyságát. Közigazgatásilag Onga szomszédjai: Felsőzsolca, Szikszó, Gesztely, Újcsanálos és Hernádkak.

A falu határában különböző időkben a településhez tartozó külterületi lakott helyek, tanyák nevei: Bárczaytanya, Bodnártanya, Csürjetanya, Darvastanya, Kakastanya, Kóczántanya = Erdőalattitanya = Lillamajor, Munktanya, Szalaytanya, Alsótanya = Szilágyitanya, Guttmantanya = Felsőtanya, Közöstanya, Mésztanya, Rosszmalom és a Rózsatanya. Ezen tanyák nagy része Ongaújfalu, illetve Ócsanálos területén fekszik / feküdt.

Kérdések:

– Az évszázadok során hogyan változott a falu határának nagysága?

– Közigazgatásilag milyen szomszédos települések határolják Ongát?

– Sorold fel a település mai és hajdani tanyáit, külterületi lakott helyeit!

A középkori falu

A középkori Onga pontos helyét nem ismerjük. Árpád-kori cserépanyagot ugyan több helyen is találni (Vaskar, Héjás, Újfalu, Rákóczi út), de hogy a legősibb falu ezek közül hol lehetett, nem tudjuk. Nehéz eldönteni, hogy melyik leletanyag a középkori Ongáé, melyik Újfalué. Valószínűnek tűnik, hogy a vízszükséglet miatt közel a Bársonyoshoz építették fel eleink a kisebb-nagyobb épületeiket. Az akkori emberek félig földbe vájt, kunyhószerű házakban laktak. A házak és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek és ólak nem rendeződtek utcákba. Ha az épületek közelében feltört földek kimerültek, egyszerűen arrább települtek a könnyen felépíthető házaikkal. Utóbb az 1510-es években felépített templom vált a falu központjává. A török 1588-ban részben vagy egészben már ezt a templomot és az ezt körülvevő házakat égette fel. Valószínű, hogy az Újfaluban fellelt leletek (a vasút és a 3. sz. úthoz vezető bekötőút között) a középkori Újfalué voltak, míg a középkori Onga a mai falu helyén állhatott.

Kérdések:

– Miből épültek a falvak középkori házai?

– Honnan kerültek elő középkori régészeti emlékek a faluból?

– Mi lett a sorsa a középkori Ongának?

A belterület növekedése az újkortól napjainkig

A török pusztítás után a falu a XVIII. század első felében mai helyén épült újjá, melynek első központja a megépülő református templom volt. A körülötte lévő, a mai Rózsa Ferenc, Rákóczi, Balaton, Muskátli, Ságvári, Gyöngyvirág, Pacsirta és József Attila utcákat népesítették be először az újonnan be- és letelepülők. A falu akkori főtere megegyezett a maival, az ugyanott, a művelődési ház előtti téren volt. Itt épült fel – a mai pékség helyén – a faluháza vagy másképp a helységháza. A jobbágy felszabadítás utáni közigazgatási szótárból kölcsönzött községháza elnevezést 1950 után a tanácsháza váltotta fel. A közös földön épült házak között központi helyet elfoglaló faluháza régen csak méretében különbözött a parasztok házaitól.

Bizonyos fajta beépítési rendre már kezdetben tudatosan törekedtek. A telkeket és azokon a házakat úgy építették fel, hogy a templomot viszonylag könnyen meg tudják közelíteni. A belterület nagysága az idők folyamán növekedett. A szalagtelkes (sorház) település – mint Onga – a házaknak az út mellé épülésével jött létre. A falu belsőségét szalagtelkes rendszerben osztották fel. A telkek sávosan sorakoztak, ami lehetővé tette a közös utcára vagy térségre kifutó csoportos tömörülést, a házhelynek a faluközösségbe való összevonását.

Az 1900-as évek elején a lakóházak száma Ongán még nem érte el a 250-et. 1913-ra ez a szám 271-re, míg 1941-re 373-ra növekedett. Különösen az 1920-as években épült sok új ház, szorosan kapcsolódva a Nagyatádi-féle földosztáshoz. Ekkor népesültek be a Dózsa György úttól északra nyitott új utcák (Petőfi, Ady, Mikszáth és a Kossuth utca felső része). A falu régi és új utcái 1928-ban a képviselő-testülettől a következő neveket kapták: Horthy Miklós, Darvas, Bárczay, Kóczán György, gróf Bethlen István, gróf Tisza István, gróf Széchenyi István, gróf Apponyi Albert, Kossuth Lajos, Mérnök, Bársonyos, Tompa Mihály, Petőfi Sándor, Nagyatádi Szabó István, Iskola és Vándor utca. Az 1940-es évek elején néhány utca nevét módosították, majd a kommunizmus győzelme után – az akkori politikai akaratnak megfelelően – teljesen új neveket kaptak az utak.

A II. világháború után a község tovább gyarapodott. A külterületi népesség nagy része beköltözött a faluba. 1949-ben már 440 lakóháza volt a falunak. A vasút nyugati részén új utcák nyíltak (Berzsenyi, Mező Imre, Sallai Imre, Petrovics Ferenc, Arany János, Oprendek Sándor, Bezerédi Imre). Ekkor kezd kiépülni a Cigánytelep is. A régi, kanyargós utcájú falurészre ekkor ragadt rá az Ófalu vagy csak egyszerűen a Falu név, míg az újonnan kiépült, Miskolchoz közeli terület az Újtelep vagy egyszerűen a Telep nevet kapta, ahol az első nagy építkezési hullám az 1950-es évek elején indult meg. Majd az 1960-70-es évek fordulóján (Berzsenyi, Bem apó, Hunyadi, Bartók, Lévay, Tompa), illetve az 1980-as években (Kölcsey, Madách, Kodály, Munkácsy, Bethlen, Bartók, Ifjúság, Rét, Major) nyított új utcákat az akkori községi tanács. 1995-ben már 1426 lakása volt a falunak.

2000-ben a faluban 1428 lakóház állt. Ezek közül Ongújfaluban 32 és Ócsanáloson 128 található.

Kérdések:

– Melyek azok a mai utcák amelyeket a XVIII. században a leghamarabb népesítettek be a faluba betelepülők?

– Mit jelent a szalagtelkes településforma?

– A XX. század mely évtizedeiben nyíltak új utcák a faluban?

– Melyek a község történetének legfiatalabb utcái?

– Hány háza volt a községnek 2000-ben?

Feladatok

1. Melyik a kakukktojás és miért? Gondolj Onga középkorban szomszédos településeire és mostani szomszédjaira!

a) Felsőzsolca, Alsókemej, Újfalu, Felsőkemej, Arnót, Miskolc.

..........................................

b) Szikszó, Gesztely, Alsózsolca, Felsőzsolca, Arnót, Miskolc.

..........................................

2. Kösd össze az összetartozó régi és mai utcaneveket!

Segít a 85. oldali térkép.

3. A következő táblázat a lakások számának gyarapodását mutatja Ongán. Milyen következtetéseket tudsz levonni az adatokból? .

.....................................................

.....................................................

.....................................................

.....................................................

év lakások száma

1787 ––– 117

1892 ––– 181

1913 ––– 271

1941 ––– 373

1949 ––– 440

1960 ––– 541

1970 ––– 691

1980 ––– 980

1990 ––– 1229

1995 ––– 1407

2000 ––– 1428

4. A képen Onga belterületi térképét láthatod. Írd be a térképről hiányzó utcák nevét a pontozott vonalakra!

.....................................................

.....................................................

5. 1898-ban Onga közigazgatási területének nagysága 4635 kat. holdat tett ki. 1960-ban már 5494 kat. holdat. Mi az oka a nagyarányú növekedésnek? (Gondolj egy 1950-ben bekövetkezett eseményre!)

.....................................................

.....................................................

6. Nézz utána a könyvtárban, a Polgármesteri Hivatalban Onga rendezési tervének. (Megtalálható az Ongai Kékdaru 1999 szeptemberi számában is.) A tervek szerint a jövőben merre kíván a faluvezetőség új utcákat nyitni Ongán? Milyen más változásokat olvasol le a rendezési tervről?

.....................................................

.....................................................

.....................................................

.....................................................

7. A következő fotók ongai utcákról készültek. Felismered-e őket?