A falu és igazgatása

A faluközösség a középkorban

Minden településnek szüksége van olyan érdekvédelmi szervezetre, amely a közösségbe tartozók biztonságáról gondoskodni tud. A falu önkormányzata lassú fejlődés során a helyi szükségletekhez mérten alakult ki. A falu vezetője a bíró volt, akit a lakosok egy évre választottak. A település ügyes-bajos dolgait ő intézte és irányította. Munkáját a szintén egy évre választott esküdtek segítették. A bíróval együtt ők alkották a község elöljáróságát. A falu mindenkori vezetőségének legfontosabb feladata az volt, hogy a területén élő népességnek az életkörülményeit a lehetőségekhez képest a legjobban szervezze és irányítsa. A falusi önkormányzat szerve volt a falugyűlés. Itt döntöttek a közösséget érintő legfontosabb kérdésekben. A település mindennapi életét a munka határozta meg. A földet ugyan nem közösen művelték, de a nyomáskényszer és a föld újraosztása szükségessé tette a település életét szabályozó belső törvények, rendtartások használatát, még akkor is, ha ezek nem voltak leírva. Az írásbeli teendőket sokáig a pap vagy a tanító végezte. Később a falu jegyzőt, latinul nótáriust alkalmazott.

Kérdések:

– Olvasd el a bíró feladatáról és javadalmazásáról szóló részt az Onga története c. könyvből (82. o.)!

– Ki volt a falu középkori vezetője?

– Kik alkották hajdanán a község elöljáróságát?

– Mi volt a feladata a falu vezetőségének?

– Mit gondolsz, kezdetben miért a pap és a tanító végezte a falu írásbeli teendőit?

– Ki volt a nótárius?

Onga, mint kuriális község

A XVII–XVIII. század fordulóján Ongát kuriális községként említik a források. Ez a falutípus a kisnemesség közössége volt, és az önkormányzat elve szabadabban érvényesült benne. A kisnemesi falvakban több nemes család lakott együtt, akiknek életszínvonala a birtok felaprózódása következtében alacsony volt. A kuriális falu lakói nem álltak földesúri hatalom alatt. A közigazgatást, az elsőfokú ítélkezést a nemes lakosok választott testülete végezte. Az ilyen településen azonban nemcsak nemesek élhettek, hanem nemesi jogállású vagy nemesi telekre telepített jobbágyok is. A kuriális falu mentes volt mindenféle közadótól. Onga ügyeit ekkor a nemesek közbirtokossági közgyűlése intézte. Ez választotta meg a falu elöljáróságát és a nemesi közösség vezetőjét, akit Ongán, kezdetben szintén bírónak, latinul iudexnek, majd hadnagynak neveztek.

Kérdések

– Milyen sajátossága volt egy kuriális falunak?

– Kik lakták Ongát, mint kuriális községet a XVII–XVIII. században?

– Ki volt a iudex és a hadnagy?

A község igazgatása a kapitalizmus korában

A középkori igazgatási rend – kisebb módosításokkal – alapjaiban 1871-ig fennmaradt, amikor törvény rendezte a falusi önkormányzatok rendszerét. A község az önkormányzati jogot képviselő-testület által gyakorolta, amely fele részben választott, fele részben virilistákból (a legtöbb adót fizetőkből) állt. A közgyűlés elnöke a bíró volt, aki akkor már kiszorult az igazságszolgáltatásból. A képviselő-testület határozatait és a felsőbb törvényhatóság rendeleteit az elöljáróság hajtotta végre. A község minden ügyének intézése első fokon a kisgyűlés keretében működő elöljáróság feladata volt. Az elöljáróságot a község – a jegyző kivételével – három évre választotta. A községi jegyző az államhatalom helyi képviselője volt, aki a közigazgatás tényleges vezetőjévé vált. Szép lassan háttérbe szorította a választott testületet és annak vezetőjét, a bírót. A bíróság azonban továbbra is nagyra becsült hivatal volt. Tőle várták a vitás ügyek, a nézeteltérések elsimítását.

Kérdések:

– Hogyan gyakorolta a község az önkormányzati jogát a kapitalizmus korában?

– Mit jelent a virilizmus? Igazságosnak tartod-e ezt a rendszert? Indokold meg állításod!

A közigazgatás a XX. század második felében

A II. világháború után, 1945-ben az élet normális mederbe terelésében a megalakuló Nemzeti Bizottság játszott fontos szerepet. Ez a szervezet spontán módon jött létre. A testület első elnöke Mikola Béla, titkára Palkó István volt. A bizottság rendőri, közigazgatási feladatokat is ellátott. Döntő szerepük volt a földosztás ongai keresztülvitelében.

A Nemzeti Bizottság mellett a képviselő-testület 1950-ig intézte Onga ügyeit. A kommunisták hatalomra kerülése után a régi önkormányzati formák megszüntek. Az 1950 októberében lezajlott választások után az új községi vezetés, a formálisan választott bizottsággal, élén a tanácselnökkel és a tanácstitkárral teljesen elvesztette önállóságát. A tanácsrendszerben Ongát több kerületre osztották, ahonnan 1-1 fő lett a tagja a helyi tanácsnak. Ahogy az elnevezés is utal rá, végrehajtója és kiszolgálója lett a pártállamnak. Az első tanács Ongán 1950. október 22-én alakult meg . A község első tanácselnöke Várhegyi Miklós volt bíró lett, míg utolsó tanácselnöke Mázik Ferenc volt.

– Ismerd meg Onga tanácselnökeit! Tanuld meg a nevüket az Onga története című könyvből (294. o.)! Kérdezd meg szüleidet, nagyszüleidet, mit hallottak róluk!

A község életét a rendszerváltás után, 1990-től az első szabad önkormányzati választások óta a szabadon választott képviselő-testület irányítja, melynek vezetője a négy évre választott polgármester. Az önkormányzat közigazgatási szakmai vezetője a jegyző, aki a Polgármesteri Hivatal első embere.

Kérdések:

– Kik voltak a község eddigi polgármesterei? Nézz utána!

– Ki Onga jelenlegi polgármestere és jegyzője?

– Ismerd meg a jelenlegi községi képviselő-testület tagjait! Érdeklődj munkájukról szüleidtől!

A helyi hitelesítés

A falu elöljárósága hivatalos ténykedése során a hitelesítésre pecsétet használt. A pecsétnyomó sárgarézből készült, alapjába bevésték a pecsétképet és a feliratot. Az iratra felmelegített viaszt cseppentettek, majd erre nyomták a pecsétnyomót. A pecsét kidomborodva jelent meg a viaszpecséten. A pecsétnyomó a mindenkori bírónál volt elhelyezve. A falu mellett külön pecsétnyomóval rendelkezett a református egyház. A település az iratok hitelesítésére ma is pecsétnyomót használ.

Kérdések:

– Hogyan hitelesítették az iratokat?

– Mit ábrázolnak a fellelt, Ongával és Ócsanálossal kapcsolatos régi pecsétnyomók?

A község címere és zászlója

Onga önállóságának jelképe lett az 1995-ben felavatott újonnan alkotott községi címer. A címer évszázadok óta a lakóhelyhez való ragaszkodást és egy település polgárainak összetartozását is kifejezi.

Onga címerleírása: ,,Álló, csücskös talpú, aranyszínű katonai pajzs, amelynek mezejében (heraldikailag) jobbról egy piros-fehér színek által jellemzett fiatal nőalak, (heraldikailag) balról pedig egy fekete-fehér színekkel jellemzett férfialak látható; a két alak egymás kezét fogja, mintegy méltóságteljesen táncolva. A pajzson nyitott katonai sisak helyezkedik el, amelyet arany korona díszít, a koronán pedig természetes színű daru látható, amely a szokásos módon egyik, felemelt lábában követ tart. Az egész címert mindkét oldalon kék-ezüst színű foszlányok díszítik.”

Onga zászlaja egyszer vágott, színe kék-fehér.

Kérdések:

– Nézz utána, miért került a daru az ongai címerbe, s mit jelképez!

– Mit gondolsz, mi köze van a községi zászló színének a községi címerhez?

– A községi címer és zászlóhasználatról a helyi önkormányzat rendeletet alkotott. Nézz utána mit tartalmaz a rendelet!

Feladatok

1. Kösd össze az összeillőket!

2. Egészítsd ki a mondatokat!

Aközépkorban az írásbeli teendőket sokáig a ................. vagy a .......... végezte. Később ezt a tevékenységet a falu ..........., latinul .......... vette át. Ma a jegyző az önkormányzat ......... vezetője.

3. Magyarázd meg és értékeld a virilizmus fogalmát!

.....................................................

.....................................................

4. Miért van szüksége egy településnek önkormányzatra? Fejtsd ki!

.....................................................

.....................................................

.....................................................

5. Hogy néz ki a község címere? Írd le!

.....................................................

.....................................................

6. Sorold fel a hivatalban lévő képviselő-testület tagjait!

.....................................................

.....................................................