A népesség száma és összetétele

A középkor századai

Onga történetének első évszázadaiból nem rendelkezünk olyan forrásokkal, amelyekből a népesség mindenkori pontos létszámát meghatározhatnánk. A XVI. századtól készültek olyan összeírások, amelyek az adófizető portákat vették számba. A dézsma-jegyzékekés más források alkalmanként ház- és jobbágyszámokról tudósítanak minket. Ezek a tényleges népességszámot ugyan nem adják meg, de hozzávetőlegesen tájékoztatnak minket a település feltételezett lélekszámáról. Ezek alapján Ongán a XVI–XVII. században 30–180 fő élhetett. Ez hasonló nagyságú, mint a környékbeli falvak korabeli népesség száma.

A török pusztítás (1588), a hadjáratok, a fokozódó adóterhek miatt olykor elnéptelenedett Onga, a község ilyenkor úgynevezett pusztafaluvá vált. A török kiűzése idején a hadjáratok, a pusztító járványok gyakorlatilag lakatlanná tették a települést. 1687-ben egy összeírás a pusztulást hangsúlyozta. ,,Onga helységben, amelynek romjait most a szél járja át, volt egy jó állapotban lévő nemesi udvarház gyümölcstermő kertekkel, ennek puszta telke …, a jobbágytelkek …, a vám is elpusztult.” (1679-ben még 36 paraszti családfőt ismerünk név szerint, ami alapján – feltételezve, hogy egy család 6 főből állt – a falu akkori népességszámát 216 főre becsülhetjük.)

1696-ban Ongát, mint kuriális községet említik a források, amely jobbágyrészeiben teljesen lakatlanná vált.

Kérdések:

– Milyen adatokból következtethetünk Onga középkori népességszámára?

– Mennyire becsüljük a falu lakosságának számát a XVI–XVII. században?

– Mikor néptelenedett el Onga?

A benépesülés és lassú gyarapodás

A XVIII. század elején a faluban csupán néhány család élt, akik kisnemesek vagy nemesi telekre telepített jobbágyok voltak. 1720-ban – mint kuriális községet – egy összeírás szerint csak három nemes lakta, az jobbágyrészeiben teljesen lakatlan volt.

A benépesülés az 1720-as években gyorsult fel. Magyar, szlovák, kis számban ruszin telepesek érkeztek a faluba. Az 1740–1750-es években földesúri telepítések jóvoltából további református magyarok érkeztek Nógrád megyéből Ongára. A XVIII. század végére a kisebb lélekszámú szlávság beolvadt a magyarságba. Etnikai összetételét tekintve Onga ekkor már színtiszta magyar településnek számított.

A lakosság számára vonatkozó első hiteles adat II. József 1787-es népszámlálásához kapcsolódik. E szerint Ongán 117 házban 693 lakos élt. Ezután sokáig nem volt országos népszámlálás, így csak különböző, sokszor megbízhatatlan

. Ezután sokáig nem volt országos népszámlálás, így csak különböző, sokszor megbízhatatlan összeírásokból következtethetünk az itt élők számára.

Onga feltételezett lakosságszáma a XIX. század első felében:

1787: 693 fő,

1828: 557 fő,

1844: 625 fő,

1847: 637 fő,

1850: 856 fő.

Az adatokból látható, hogy folyamatos, egyenletes népességnövekedésről nem beszélhetünk. A hullámzó gyarapodás a természetes szaporodás eredménye volt. Jelentősebb bevándorlásról, betelepedésről e korból már nem tudunk. Az állami és földesúri telepítések időszaka II. József halálával lezárult. A lassú növekedés vagy inkább stagnálás oka a nagy csecsemő- és gyermekhalandósággal, a közegészségügy elmaradottságával, az egészségtelen életkörülményekkel, a szülők tudatlanságával magyarázható. (1000 csecsemő közül 288 nem érte meg az egyéves kort. Három éves kora előtt meghalt további 135 gyerek, a tízéves kort pedig a gyerekek fele nem érte meg, ezerből csupán 471. A várható élettartam az 1840-es években 24 év volt.) Jelentős népességcsökkenést eredményezett Ongán a kolera és más, időnként fellépő járványos betegség.

Nem segítette a népesség gyarapodását a XIX. században még mindig elő-előforduló éhínség sem. 1863-ban például nagy aszály okozott élelmezési gondokat a faluban. A református egyház jegyzőkönyvébe a következőket jegyezték le: ,,Úgyhogy mikorra máskor az aratás megkezdődni szokott, már az évi termés teljesen elfogyott. Kétségbe ejtő volt a helyzetünk olyannyira, hogy falustól reszkettünk szintúgy a jelen, mint a jövőtől.”

Kérdések:

– A falut ért korabeli járványokról, természeti katasztrófákról olvashatsz, az Onga története c. könyv 98–102. oldalán.

– Hogyan ment végbe Onga benépesülése? Kik és mikor érkeztek a faluba?

– Mikor volt az első népszámlálás Magyarországon? Hányan éltek ekkor Ongán?

– Mit gondolsz, mi volt az oka annak, hogy a népesség száma a XIX. század első felében gyakorlatilag stagnált, nem nőtt?

– Részletesen olvashatsz a korabeli népességszám alakulásáról az Onga története c. könyv 86–97. oldalán.

Gyorsuló, folyamatos növekedés

Az 1869/70-től kezdődően általában tízévenként tartott népszámlálási adatok pontos képet adnak nekünk Onga mindenkori lakosságszámáról

Onga népessége:

A számokban a külterületi lakott helyek adatai is benne vannak, ami jelentősen növelte a lélekszámot. 1910-ben például 661 ember – a cselédek döntő része – élt a községhez tartozó külterületeken. Ez az akkori összlakosság 37%-a volt.

Ongán a demográfiai robbanás az 1890-es években következett be. Megszüntek a nagy járványok, csökkent a csecsemőhalandóság, jobb lett a közegészségügy helyzete, javultak az életkörülmények. Mindezek a változatlanul magas természetes szaporodás mellett népességnövekedést idéztek elő. Miskolc iparvárossá fejlődése kedvezően hatott Ongára is. A közeli nagyváros, a jó piaci értékesítési lehetőségek, a kiépülő vasút (1860) egyre vonzóbbá tették a települést a betelepülők szemében. 1850 és 1900 között a népesség évente 13,32 fővel gyarapodott. Ez a növekedési ütem egész Abaújban a legmagasabbak közé tartozott. Az évi 1,55%-os növekedés közel kétszer magasabb a 0,8%-os országos átlagnál.

A növekedés a XX. században sem állt meg. Az 1920-as években a házhelyosztások, a II. világháború után a földosztás adott új lendületet a lélekszám gyarapodásnak. Sok Miskolcon dolgozó család és a nagybirtokon dolgozó cselédek jelentős része – az olcsóbb élet reményében – Ongán telepedett le. A külterületi népesség döntő része is beköltözött a faluba.

A kedvező agglomerációs lehetőségeket kihasználva Onga lakosság számát a XX. század második felében is dinamikus növekedés jellemezte. Legtöbben Miskolcról költöztek ki, de a megye számos településéből érkeztek ide bevándorlók. Előnyös földrajzi fekvése, a jó közlekedési lehetőségek, a falu nyugodt, kiegyensúlyozott élete, és természetesen Miskolc közelsége miatt Onga azon települések közé tartozott, amely Miskolc agglomerációs körzete adta kedvező lehetőségeket a maga javára fordította. 2000-ben a község lakosságszáma 4792 volt.

Kérdések:

– Mivel magyarázható a XIX. század utolsó harmadában bekövetkező demográfiai robbanás Ongán?

– Hogyan alakult a község lakosságának száma a XX. században?

– Mi volt az oka, hogy a XX. század második felében más abaúji falvakkal ellentétben Onga népességének száma nem csökkent, hanem gyarapodott?

– Részletesebben olvashatsz a témáról az Onga története c. könyv 193–196.; 227–229. és a 287–291. oldalán.

Feladatok

1. Egészítsd ki az alábbi “egérrágta” szöveget!

A XVI–XVII. században ..... - ..... fő élt Ongán A török kiűzése idején a község ............., úgynevezett ............ vált. Az ..... -as években kezd a falu betelepülni magyar, ............. és ruszin telepesekkel. Ezen utóbbiak később beolvadtak a .......... -ba. Az 1740–1750-es években a földesúri telepítések jóvoltából ............ vallású magyarok érkeztet ............. megyéből a faluba. Az első magyarországi népszámlálás idején,.......-ben 693 lakosa volt Ongának.

2. Karikázd be az igaz állítások betűjelét! Jó válasz esetén a bekarikázott betűk egy történelmi fogalmat adnak ki. A kérdés erre vonatkozik.

A – A XIII. századból már ismerjük Onga népesség számának nagyságát.
D – Az 1720-as összeírás szerint Ongán 3 nemes élt
O – Ongát mindenkor elkerülték a nagy járványok.
E – A XIX. század végén Onga színtiszta magyar falunak tekinthető.
M – A várható élettartam az 1840-es években 24 év volt.
O – A XIX. században még előfordultak éhínségek.
B – A török kiűzése idején Onga Abaúj legnépesebb települése volt.
G – A török kiűzése idején a falu gyakorlatilag elnéptelenedett.
R – Miskolc kedvező hatással volt Onga népességének gyarapodására.
I – A XX. század második felében Onga lakosságszáma csökkent.
Á – A XVIII. században szláv lakosai is voltak a falunak.
F – 1945 után sok volt uradalmi cseléd telepedett le a községben.
S – A rossz közlekedési lehetőségek gátolták a falu növekedését, gyarapodását.
I – A Darvas család református magyarokat hozott Nógrádból Ongára.
A – A XX. század végén közel 5 000 fő lakta a községet.