Onga emlékművei, műemlék jellegű épületei

Az ártéri hídsor

A régi galíciai országúton, a település nyugati szélén, a vasúti sorompótól száz lépésnyire egy kétnyílású öreg kőhíd állt. Az árok, amelyet áthidal, csupán a rét árkát kötötte össze a szemben lévő mélyebb fekvésű területtel, így ma már csak átereszt pótol, de régebben, a vasúti töltés megépítése előtt ez a híd is része volt annak a hídsornak, amely a Hernád árterén keresztül a gesztelyi hídig vezető töltésben az összefüggő mélyfekvésű területeket áthidalta, és – nagyobb árvizek esetén – a vízfolyást megkönnyítette. A vasúti töltés ezt az 1980-as években teljesen átalakított hidat elkülöníti az ártértől, így az ma már nem tekinthető ártéri hídnak, holott valaha annak készült.

A község keleti részén a Patai rétnél kezdődik az az ártéri hídsor, amely a Hernád völgyén keresztben átvonuló úttöltést több helyen megszakítja, és lehetővé tette – nagyobb árvizek esetén – a víz lefolyását. A hídsort négy kőhíd alkotta: egy egynyílású, egy kétnyílású és két háromnyílású. A hidak a XVIII–XIX. század fordulóján és az 1830-as években épültek. Az első hidat – hogy melyiket, azt nem tudjuk – még a Darvas család építette az 1790-es években, amin több évtizedig szedtek vámot.

Kérdések.

– Hány hídból állt az ártéri hídsor?

– Mikor építették a hidakat?

A Kóczán kastély

A Kóczán György által építtetett kastély 1898-ban készült el neoklasszicista stílusban. Az idők folyamán az épületet többször felújították, átalakították. Kóczán György 1922-es halála után a kastély egy darabig még a család kezében maradt, majd az 1930-as évek elején azt az idekerült Czeisler Sándor birtokosnak adták bérbe. A II. világháború után a kastélyt iskolai célokra lefoglalták. Az épületbe az 1970-es években került szivattyú, megoldva a vízellátás kérdését, majd 1975-ben körülkerítették az udvarát. A kastély ma is iskolai célok szolgálatában áll, mint napközi. Itt főznek a község óvodásainak, öregjeinek és a helyi intézmények dolgozóinak is.

Kérdések.

– Mikor épült a Kóczán kastély?

– Mi lett az épület sorsa a II. világháború után?

Az újfalui kastély

Az épület eredeti tulajdonosa a Kiszely család volt. A XIX. század végén itt lakott a falu egyik legnagyobb bérlője, Kiszely Albert. A klasszicista stílusjegyeket magán viselő kastélyt 1892-ben eladták a Munk családnak, akiktől a zsidó törvények meghozatala után az épületet elvették. A háborút követően a kastélyt a család visszakapta, de 1951-ben az államosítás során másodszor került ki a Munk leszármazottak keze közül. A műemlék jellegű épület a II. világháború után a tsz kezébe került, és gazdasági célokra használták. Ma egy miskolci vállalkozó tulajdonában van a jobb sorsra érdemes épület, melynek hajdani szép parkja tönkrement.

Kérdések:

– Milyen stílusjegyeket visel magán az épület?

– Kinek a tulajdonában volt a kastély?

A Turul

1931. október 11-én József királyi herceg avatta fel a dicső múltú 34. gyalogezred emlékoszlopát. Borsod és Abaúj határán Darvas Béla ongai földbirtokos adományozott földet az emlékműnek az ongaújfalui parton. Ligeti Miklós szobrászművész készítette a hatalmas turulmadarat, a pogány magyar ősök szent madarát. Az emlékmű 12 méternél magasabb, haraszti kemény mészkőből készült, míg a Turul bronzból.

,,Gyöngyszeme volt az osztrák-magyar ármádiának a Vilmos császárról elnevezett 34-es gyalogezred, Kassa háziezrede. Kétszáz éven át, III. Károlytól IV. Károlyig, Abaúj és Borsod vitéz fiai vitték diadalról-diadalra ezredzászlaját; Sziléziában és Lombardiában, Gácsországban és a Brenta völgyén, ezerszám hullottak el és haltak hősi halált a világháború vérzivatarában” – olvashatjuk egy 1932-es vármegye történetét taglaló monográfiában.

Az emlékmű a II. világháború után eltűnt helyéről, s a szocialista korszakban nem lehetett újból felállítani. Erre csak 1990. október 10-én kerülhetett sor, amikor is Onga, Arnót, Felsőzsolca és Szikszó települések, illetve számos társadalmi szervezet együttműködése révén a Turul visszakerült oda, ahová az elődök szánták. Az új szobrot Pócsik István szobrászművész készítette, és Für Lajos akkori honvédelmi miniszter avatta fel.

Kérdések:

– Kerékpározzatok ki az emlékműhöz, s nézzétek meg milyen feliratok vannak az emlékoszlopon!

– A Turul emlékműről olvashatsz az Onga története c. könyv 200–202. oldalán.

– Mikor és ki avatta fel az emlékművet?

– Kinek állít emléket a Turul?

– Mikor került vissza a helyére a II. világháború után eltávolított Turul?

– Ki készítette az első- és a ma álló szobrot?

A Hősök emlékműve

Az I. világháborús hősök emlékének megörökítését még az 1917. évi VIII. tc. tette kötelezővé. Az ongaiak 1925-ben határozták el, hogy a világháborúban elesett hőseiknek emlékére szobrot állítanak. A szobor költségeit gyűjtés és a lakosokra kivetett pótadóból fedezték. Az összegyűlt pénzből 1927-re készült el a szobor a falu közterén. Az emlékmű egy gyermekétől búcsúzó katonát ábrázol. Első oldalán olvashatjuk az I. világháborúban hősi halált halt ongaiak névsorát. A hátulsó oldalába 1990-ben a II. világháborúban elesettek nevét vésték bele.

Kérdések:

– Olvasd el az emlékművön az I. és II. világháborúban elesettek névsorát! Melyek a számodra ismerős nevek?

– Mikor épült a Hősök emlékműve?

– Mit ábrázol a szobor? Mit gondolsz, mi ennek a jelentése?

Az 1919-es emlékmű

1919-ben a Tanácsköztársaság alatt a magyar vöröskatonák kénytelenek voltak harcolni az országra rátörő csehek ellen. Ezekben a harcokban, az Ongán meghalt vörös katonák emléke előtt tisztelegve 1973-ban kezdeményezte a község egy emlékmű felállítását. A minisztérium és a Miskolci Postaigazgatóság – mivel az itt harcoló vörös katonák döntő részben postások voltak – pozitív válasza után 1973. május 19-én a régi temetőben exhumálták a vöröspostások hamvait, és katonai díszpompával temették el a felállított emlékmű melletti díszsírhelyen. Az emlékmű elülső oldalán márványba vésve ez áll: ,,Állították az ongai úttörők kezdeményezésére a postás dolgozók. 1973. V. 20.”.

Kérdések:

– Az emlékműhöz kapcsolódó katonai eseményekről olvashatsz az Onga története c. könyv 204–212. oldalán.

– Mikor és kiknek az emlékére állították fel az emlékművet?

– Kik ellen harcoltak az itt nyugvó vörös postások?

Az 1848/49-es emlékmű

A művelődési ház előtti szoborkertben 1948-ban állított a község emléket az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeinek. Ünnepélyes alkalmakkor a terméskőből készült emlékmű zászlótartó rúdjára vonják fel a község zászlaját.

1849 júliusában Onga és Gesztely között Görgey Artúr többször sikerrel visszaverte az intervenciós orosz csapatok támadását. Ennek emlékére a település 1998. március 15-én, a forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján Görgey domborművet avatott fel az emlékmű elülső oldalán. Minden év március 15-én a község vezetése, társadalmi szervei, politikai pártjai és az általános iskola megkoszorúzza az emlékművet.

Kérdések:

– Mikor készült az 1848/49-es emlékmű?

– Mikor avatták fel a Görgey domborművet?

– Miért Görgey Artúr került a domborműre?

– Hogyan kapcsolódik az emlékmű a jelen ünnepi megemlékezéseihez?

Társadalmi szervezetek kezdeményezésére felállított emlékművek

 

A régi temetőben az ongai Faluvédő Egyesület 1996-ban állította fel az kialakítandó kegyeleti park kopjafáját.

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Ongai Kulturális Egyesület 2000. augusztus 20-án avatta fel a Dunaholding Alapítvány által támogatott ,,Ongaiak Ongáért” domborművet, tisztelegve a községért hajdan, ma és a jövőben tenni akaró minden ongai előtt.

Kérdések:

– Mikor és ki állította fel a kopjafát?

– Mikor és ki állította az ,,Ongaiak Ongáért” domborművet?

– Mit ábrázol és mit jelképez a dombormű?

– Az emlékművek felállításáról olvashatsz az Ongai Krónikás 1996. szeptemberi és az Ongai Kékdaru 2000. szeptemberi számában.

Onga műemlékjellegű épületei közé tartozik a református templom is, de róla, akárcsak a katolikus templomról a Község felekezetei c. fejezetnél tanultok.

 

Feladatok

1. Az alábbi időszalagon a számok beírásával jelöld Onga emlékműveinek és műemlék jellegű épületeinek építési-és felavatási idejét!

<---I----l-----l-----l-----l-----l-----l-----I-----l-----l-----l-----l-----l-----l------I----I----->

1. Ártéri hídsor
2. Kóczán kastély
3. Darvas kastély
4. Turul
5. Turul újbóli felavatása
6. Kopjafa
7. Görgey dombormű
8. “Ongaiak Ongáért” dombormű
9. Hősök emlékműve
10. 1919-es emlékmű
11. 1848/49-es emlékmű

 

2. Kösd össze az összeillőket!

 

3. Mit gondolsz, miért van szüksége egy településnek emlékművekre, műemlékekre?

.....................................................

.....................................................

.....................................................

 

 

4. Válassz ki egy helyi emlékművet, s rajzold le!

 

 

 

 

 

 

5. Mit gondolsz, kinek vagy minek kellene még emlékművet állítani Ongán? Válaszodat indokold!

.....................................................

.....................................................

 

6. Tervezd meg az általad felállítandó emlékművet!