Onga Múltja - Tankönyv

A lakóövezet épületei

Házak, lakások

XIX. századi lakóépület alaprajza és nézete A település régi lakóépületeinek típusa a háromosztatú ház volt. Középen a pitvar, két oldalt a kis- vagy nagyház, egyesek nyelvén alsó- és felsőház. Elől laktak az öregek, míg hátul a kisházban a fiatalok. A legtöbb háznak volt tornáca. A lakóépület mögött a kamra, az istálló és a fészer állt. A lakóház előtt mindig kiskert található, vele szemben gyakori volt a nyári konyha. A házak teteje elől többnyire göcselyiesen csapott volt. Miskolc és a Felvidék közelsége miatt a legkülönbözőbb stílusú, sőt stílustalan házak álltak Ongán. Az épületek ablakai kicsik voltak. A házak fala jórészt vertfalból készült. Az 1940-es évekre terjedt el a vályog. (A vertfalu házaknál két deszka közé rakták a sarat, majd erre a célra készült bunkóval alaposan beleverték. A sár közé időnként fagallyakat tettek. Ezt a munkát folyamatosan végezték egészen addig, amíg a tervezett magasság el nem készült. A vályogháznál apró szalmás, törekes, pelyvás, sárból készült, megszárított, de a ki nem égetett téglából húzták fel a falat. A sárgaföldet a Vermekből vették.) Kőből, téglából épült lakás még az 1940-es években is kevés volt a faluban.

A házakat régen zsúppal és náddal fedték. Az 1930-as években már egyre inkább cserép vagy palatetős házak álltak Ongán. A lakások padozata jórészt vertföldből készült. A konyhák padlóját borították cementtel. Ma már a legkülönbözőbb módon burkolják a helyiségeket. A földszintes házak nem voltak alápincézve.

A XX. század elején még jórészt csak árkok választották el egymástól a házakhoz tartozó udvarokat. Az 1920-as, 1930-as években az utca felöli oldalon már kezdtek léckerítéseket alkalmazni. A nehezen nyitható nagykapuk mellett a gyalogközlekedés számára kiskapukat készítettek. A kerítéseket és a kaputartó oszlopokat általában nem díszítették.

A Balaton utca 1967-ben A lakások vízellátását 6–8 méter mély udvari kutak biztosították.

A hagyományos háromosztatú házak lakóterét előbb új helyiségek hozzáépítésével növelték, majd a szocialista korszakban az új beosztású, sátortetős kockaházakat kezdtek építeni salakból, téglából, szilikátból, kőből. Az 1980-as évektől jelentek meg az egyedi tervek alapján Ongai lakóház ablaka 1967-ből készült, néha többlakásos, emeletes családi házak, amelyek egyre inkább alápincézve készültek.

A lakóházak legfontosabb belső eleme a tüzelőberendezés volt. A kemence amellett, hogy a ház leghatásosabb fűtőberendezése volt – benne sült a kenyér, fazekakban főtt az étel, tepsiben sült a kalács, hurka, kolbász –, szépen formált alakja pedig a ház dísze lehetett. A fűtés az asszonyok dolga volt. Gyakoribb fűtőanyag volt a szalma, kenderpozdorja, giz-gaz, csutka és a ház körül található minden éghető kacat. Fát nem mindig használtak, mert annak soha nem voltak bővében. A XX. század második felében az egyedi tüzelésű kályhák, sparhertok, utóbb a központi-fűtésű tüzelési rendszerek jelentek meg. Mára általános fűtési eljárás lett a gázzal való fűtés.

A házak előtt társadalmi összefogással az utóbbi évtizedekben több mint 30 km járda épült, melynek egy része folyékony pakurával borított.

Kérdések:

– Hogyan nézett ki egy háromosztatú ház?

– Miből építették régen a házakat, és mivel fedték azokat?

– Hogyan fűtötték régen és ma az épületeket?

– Mit gondolsz, miért kezdték el kerítésekkel elválasztani a portákat egymástól? Mikortól került erre sor?

Középületek

A községháza, melyet a XVIII. sz. 2. felében építettek a mai pékség helyén állt. Itt állt a jegyzői iroda is, melynek nagy átépítéséhez 1929-ben fogtak hozzá. Ekkor bővítették új szobával az épületet. A munkálatok 1932-ben fejeződtek be. A II. világháború után a megsérült községházát kijavították és megcsinálták a jegyzői lak kerítését. A jegyzői lakás egyik szobáját tanácsteremmé alakították át.

1972. november 7-re készült el az új tanácsháza, a mai polgármesteri hivatal, akkor még lapos tetővel. 1983-ban került sor a tetőtér kialakítására, ahol a községi könyvtár is elhelyezésre került.

A községben a XIX. század végétől működött postahivatal, melynek élén a postamester állt. Ő kezelte a távbeszélőt és felügyelete az állami távíróhivatalt. Az 1910-es években a lelkészlakban, majd a Várady kúriában helyzeték el a postát. 1922-ben az Amerikába emigrált Fedlák Imre lakásába költözött a hivatal (mai Muskátli utca). A mai helyén – Kondás iskolaigazgató által épített házban – 1961-től található a posta, amit 1980-ban újítottak fel.

A hajdani csendőrség székhelye Szikszón volt. Ongán 1904-től pihenőhelyet béreltek a csendőrök számára. Először özv. Nagy Miklósné házát használták ilyen célra. Önálló irodája 1950 után lett a csendőrséget felváltó rendőrségnek a régi községháza egyik irodájában. Az épületet az 1990-es évek elején lebontották. A mai rendőrségi fogadóirodát 1999-ben nyitották meg.

A község egészségügyi intézményei közül az első orvosi rendelőt a Rózsa Ferenc utcában 1956-ban kezdték el építeni, amit 1959-ben átadtak, 1975-ben felújítottak. 1988-ban került sor az Arany János utcai rendelő megnyitására. A fogorvosi rendelő 1974-től, a gyógyszertár 1992-től szolgálja a település lakosságának gyógyulását. A gyermekorvosi rendelő 1999. január 1-tól fogadja a beteg gyerekeket a Bem apó utcában.

1903–1904-ben készült el az új állami iskola, melynek építését nagyban segítette Kóczán György helyi földbirtokos. Az 1919-es harcokban megsérült épületet 1920-ban javították ki, majd az 1930-as években kismértékben átalakították. A II. világháború harcai alatt az iskola aknatalálatot kapott és jelentősen megrongálódott, amit részben az Amerikában élő ongaiak által küldött pénzből javítottak ki. Az 1950-es években három helyen folyt az oktatás. Az állami iskolában (a mai műhely), a volt református iskolában (ez utóbbi később úttörőházként, majd Öregek Napközi Otthonaként funkcionált) és az iskolai célokra lefoglalt Kóczán kastélyban.

1964-ben átadták az emeletes, sátortetős 4+2 tantermes iskolát, amit 1973-ban és 1976-ban korszerűsítettek, bevezetve a folyóvizet és nyolc tantermessé átalakítva az épületet. A falu gyarapodása maga után vonta az iskola bővítésének az igényét is. Állami pénzből – de nem kevés társadalmi munkával – 1980. augusztus 19-ére elkészült az ,,új" iskola 9 tanteremmel, könyvtárral, orvosi szobával, stúdióval és tornateremmel. (Sokáig saját, külön iskolája volt Ongaújfalunak és Ócsanálosnak.)

A községnek 1981-től van óvodája. (Ongaújfaluban már korábban is volt.) Ekkor épült meg az 50 férőhelyes intézmény az Arany János utcában, melyet – egy új épület hozzáépítésével – 1984-ben 100 férőhelyesre bővítettek. A Hunyadi utcában 1992-ben nyílt egy új, 100 férőhelyes óvoda.

A falu első kultúrháza, a népház állami segítséggel 1936-ban készült el a Dózsa György úton. A község lakói csak Hangyának nevezték, az épület mellett álló értékesítési-szövetkezeti irodáról. Az épületet az 1950-es évek végén lebontották. Ezután a községi tanácsterem vagy az iskola vált a különböző kulturális rendezvények színterévé, majd az 1966-ban felépült művelődési ház lett a rendezvények otthona. Az épületet többször felújították. A nagy átalakításra – villanyvezetékek kicserélésére, a lapos tető megszüntetésére stb. – 1997/1998-ban került sor. Itt működött az 1960-as évektől a megszűnéséig a mozi is.

A községi könyvtár 1964-ben kapott önálló épületet, a mai pékség melletti önkormányzati épületben. Korábban az iskolában vagy a tanácsteremben oldották meg a könyvkölcsönzést. 1984-ben a tanácsháza tetőterében alakítottak ki korszerű helyiséget a könyvtár számára.

Kérdések:

– Sorold fel a legfontosabb közintézményeket és azok építési idejét!

– Hol álltak középületek a XX. század első felében?

Infrastruktúra fejlődése, parkosítás

Az infrastruktúra szó alatt a gazdaság, a polgári élet működésének előfeltételeit biztosító eszközök; a lakás állomány és a legkülönfélébb szolgáltatások (művelődésügy, közlekedés, közművek, hírközlés, egészségügy, kereskedelem stb.) meglétét és ezek hálózatát értjük. A következőkben e kérdéskör néhány jellemző ongai sajátosságáról lesz szó. (A téma egy részét már érintettük, más részéről ezután fogunk tanulni.)

A vezetékes ivóvíz-hálózat kiépítésének kérdése viszonylag igen korán, 1911-ben felvetődött a községi képviselő-testület ülésén, de a felvetés elutasításra talált. ,,Nem kell vezetékes víz, mert sok jó kút van mind tűzrendészeti, mind közegészségügyi szempontból" – olvashatjuk a korabeli képviselő-testületi jegyzőkönyvben. A vízvezeték-hálózat kérdésével ezt követően sokáig nem foglalkoztak. Annak kiépítése 1981-től vette kezdetét.

A Nádas ABC Az elektromos áram először Ongaújfaluba lett bevezetve. Darvas Béla saját költségén az 1910-es években vezettette be oda a villanyvilágítást. 1927-től szerepelt napirenden a képviselő-testületi üléseken Onga elektromos árammal való ellátása, de a tényleges munkálatok csak 1937-ben kezdődtek el. 1939-re valósult meg a falu villanyvilágítással való felszerelése. Egész éjjel és fél éjjel égő lámpákat szereltek fel a község utcáira, megoldva ezzel a közvilágítás kérdését is. A lakosok sokáig nem tudták házaikba bevezetni az elektromos áramot, nem lévén megfelelő anyagi fedezetük a munkához. 1941-ben a 373 lakásból csak 58-ban volt villanyvilágítás. A közvilágítás teljes korszerűsítése az 1990-es években valósult meg.

A gázvezeték-hálózat kialakítása az 1990-es évek elején indult el, míg a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének munkálatai 1998-ban kezdődtek el. Ez utóbbi műszaki átadására 2000-ben került sor.

A telefon bevezetésének kérdése 1908-ban vetődött fel először, de akkor – pénzhiány miatt – a képviselő-testület elvetette a kérdést. Állami segélyből 1921-ben sikerült a községházát telefonnal ellátni. Újfalu 1948-ban kapott telefont. A községi telefonhálózat 1993–1994-ben, viszonylag későn épült ki.

A magán kezdeményezésre kialakított ongai kábeltelevíziós-hálózat zavaros tulajdonviszonyok után 1999-ben az UPC Magyarország Kft. tulajdonába került. A hálózat fejlesztését, korszerűsítését 2000–2001-ben már a kft. hajtotta végre.

A 31,5 km2 területű (1990) Onga egyre több üzlettel és vendéglátóhellyel rendelkezik. A II. világháború előtt az 1930-as évekig 3, majd 4 kocsmája volt a falunak. 1965-ben is csak 6 bolttal és 4 vendéglátóhellyel rendelkezett a község. Mára kereskedelmi működési engedéllyel több mint 40 üzlet folytat tevékenységet a faluban. Egyre több új és sokszínű vállalkozás, szolgáltatás gazdagítja a települést.

A falu első parkosítására még 1898-ban került sor. A tragikus körülmények között meghalt Erzsébet magyar királyné emlékére létesített parkot, az úgynevezett Erzsébet kertet a település a mai polgármesteri hivatal helyén, amit az 1950-es években felszámoltak, kivágva a fákat. 1923-ban 1000 db facsemete elültetésével csinosították a falu képét. A fákat jórészt a régi temető, a Bársonyos partján és a bekötő utak két oldalán ültették el.

A Berzsenyi úti fasor Sokáig a község jelképe volt az 1950-es évek második felében ültetett Berzsenyi úti nagy nyárfasor. Az akkori parkosítás eredményeként a tanácsháza előtti téren, a vasút mellett és a Bangétnál is nagyarányú fatelepítésre került sor.

Az elöregedett és a viharok miatt életveszélyessé vált nyárfákat a település önkormányzata 1995–1996-ban kivágatta és platán csemetékkel cserélte fel. Ekkor vette kezdetét a Kegyeleti park kialakítása is a régi temetőben. Nagyobb arányú fásításra a faluban 2000-ben, a Millenniumhoz kötődően került sor. Ekkor lettek kiültetve gesztenyefák Újfaluban, a szőlőhegyre vezető út mentén.

Kérdések:

– Mit értünk az infrastruktúra szó alatt?

– Mikor vezették be, alakították ki Ongán a telefon-hálózatot, az elektromos áramot, a vezetékes ivóvizet, a gázt és a szennyvízcsatorna-hálózatot?

– Az idők folyamán milyen parkjai voltak a községnek?

Feladatok 13

1. Húzd alá, mi jellemző a község épületire a XX. század első felében!

V – A házak fala jórészt vertfalból készült.
B – Gyakoriak voltak a faházak a községben.
Á – A lakóépületek mögött kamra, istálló és fészer állt.
L – A lakóházak vízellátását 6-8 méter mély udvari kutak biztosították.
Y – Az 1930-as években kezdtek elterjedni a kerítések.
I – A házak padozata legtöbbször fából készült.
É – Az ongai lakások négyosztatúak voltak.
O – Az épületek ablakai kicsik voltak.
K – Leginkább téglából építkeztek az itt lakók.
G – A házakat kezdetben zsuppal és náddal fedték.

Ha jól válaszoltál, és az aláhúzott betűket összerakod, akkor egy fontos helyi építőanyag nevét kapod meg: ...................................

Hogyan készült ez az építőanyag? ..............................

.....................................................

Honnan vették az alapanyagot hozzá az ongaiak? ....................

2. Egy XX. század eleji ongai lakóház alaprajzát láthatod. Mi az egyes helyiségek neve, és mire használták őket? Írd a számok után?

1: ..................................................

2: ..................................................

3: ..................................................

3. A képen egy Balaton utcai lakóház udvari homlokzatát látod 1967-ből. A fotó alapján sorold fel az épület és az udvar jellegzetességeit!

.......................

4. A következő kördiagramok Onga lakóházaira vonatkozó adatokat tartalmaznak 1990-ből. Vonj le következtetéseket! Mi volt a jellemző a község épületeire?

építési év szerint:.........................................

.....................................................

szobaszám szerint:........................................

.....................................................

komfortfokozat szerint:.....................................

.....................................................

5. Sorold fel a legfontosabb középületeket és azok építési idejét!

épület - építési idő

............................ .....................

6. Kösd össze az összeillő évszámokat az eseményekkel!