Közlekedés régen és ma Ongán

A járhatatlan középkori utak

Az utazás lehetőségét, kényelmét, időtartamát az utak állapota jelentősen befolyásolta. A középkori Magyarországon – csakúgy, mint másutt Európában – nem építettek utakat. A törökkori Magyarország fő közlekedési útjainak állapotát híven festi le Móricz Zsigmond Erdély című regényében: az őszi esőzések beálltától késő tavaszig, a hóolvadás felszikkadtáig az Alföld egyetlen, végtelen sártenger volt, az ország közepét Erdéllyel összekötő út gyakorlatilag járhatatlan.

1851-ben Božena Němcova írónő így látta Miskolc útjait: ,,A magyar sár világhírű, de aki még nem látta, az fogalmat sem alkothat erről magának. Az utca közepén, ahol közlekednek, mintha feneketlen sártenger lenne. A benne gázoló lovaknak sokszor hasukig ér. A kitaposott járdákon pedig, a házak tövében bokán felüli. Mikor azután ez a sár kiszárad, elviselhetetlen a por, a száraz sár valóságos hegyet alkot, a hatalmas kövek pedig, amiket a nagy sár idején beledobáltak: sziklazátonyok.”

Az utak története a döngölt földutaktól a beton és aszfalt sztrádáig vezet, a hidaké pedig a döngő faalkotmánytól a felüljárókig és kábelhidakig. Az utak építésének és karbantartásának sürgető gondja az árucsere, a kereskedelem megindulásával és fejlődésével szoros összefüggésben jelentkezett. Csinált utak csak a XVIII. század második felétől, majd a következő évszázadtól léteztek az országban, addig legfeljebb csupán primitív töltéseket hordtak össze ágakból-gallyakból, kisebb-nagyobb kődarabokból tengelytörő földutak gyanánt.

Kérdések:

– Mi jellemezte a közlekedési viszonyokat a középkori Magyarországon?

– Mikortól építettek ,,csinált” utakat?

A települést átmetsző közlekedési utak

A megye főútvonala, a Kassán át Lengyelországba és Oroszországba vivő hadi út a Hernád völgyében futott. A Miskolcot, Szikszót és Kassát összekötő út a község északi részén haladt el. Országos jelentőségű volt az Ónodot Szendrővel összekötő nagyút is, amely szintén metszette a falu határát, Alsózsolcát elhagyva a Királydombra ért fel, s haladt a Halmok mellett a dombok tetején Vámos felé. Ebből az útból a Halmok és Turul között vált ki az Ongán át Tokajba vezető fontos kereskedelmi út. Ebből az útból ágazott el az úgynevezett Mester út a Vermek mellett, s vezetett Felsőzsolcára. E helyett Mária Terézia hadmérnökei új utat jelöltek ki Onga és Felsőzsolca között, de azt csak jóval később, a XIX. század közepén építették meg, a mai a 37-es főutat és a települést összekötő bekötőút mentén. Szekérút vezetett még a faluból Újfaluba, Csanálosra és Alsózsolcára. Nagyobb mérvű változásra az úthálózatban a község határában az 1950-es évek elején került sor. Ekkor építették meg a 37. sz. főutat, s az abból leágazó házgyári és csavargyári utakat.

Kérdések:

– Milyen településeket kötött össze út Ongával?

– Melyek voltak a legfontosabb utak, amelyek érintették Ongát?

– Hol vezetett a Mester út?

Utak, hidak, vámok

Korabeli utazók leírásából tudjuk, hogy az utakon lehetetlen állapotok uralkodtak, Szekérrel azok voltak jobban járhatók, amelyek köves terepen vagy a domboldal magasabb térszínein húzódtak. Különösen csapadékos vagy hó olvadásos időszakban az utak nehezen vagy egyáltalán nem voltak járhatók. Ongán a Bársonyos kiöntése nehezítette újra és újra a közlekedést. A XVIII–XIX. század fordulóján a vármegyei jegyzőkönyvek gyakran írnak az Onga és Gesztely közötti út járhatatlan voltáról, a hidak sanyarú állapotáról. Rendszeres útépítési munkálatokról ekkor még nem beszélhetünk, időnként a vármegye javítgatta a jobbágyok munkájával a fontosabb kereskedelmi utakat, így a sókereskedelem szempontjából fontos Tokaj–Miskolc közötti út ongai szakaszát, ahol a XVIII–XIX. század fordulóján épült meg az úgynevezett ártéri hídsor, amiből egy hidat vármegyei engedéllyel Darvas Ferenc helyi birtokos építtetett. Az egyik hídon, a falu határában Darvas Ferenc az építés fejében vámot szedhetett – vámot ugyan ezen az úton a gesztelyiek is szedtek a Hernád innenső oldalán lévő híd mentén –, amit ma is Vám helynévvel illetnek a helybéliek.

Az utak építésének rendjét és a karbantartás mikéntjét a XIX. század végén az 1890. évi I. törvénycikk szabályozta. A legmagasabb jogállású – tehát tartósabb és jobban karbantartott – az állami út volt, mint a Miskolcot és Kassát összekötő út. Törvényhatósági (megyei) útnak számított az Ongán átvezető, Miskolcot és Tokajt összekötő út. A községi közlekedési, ún. vicinális utak a szomszédos települések közötti kapcsolatot biztosították, illetve a magasabb rendű utakhoz való csatlakozást tették lehetővé. Ezen utaknak jórészt még a XX. század első felében sem volt szilárd burkolata, s fenntartásuk a községnek komoly anyagi áldozatot jelentett. A községi közdűlő utak a település határain belül a belterületet kötötték össze a határ különböző dűlőivel. 1860-ban, az úrbérrendezés után sok esetben új dűlőutakat jelöltek ki, míg a régiek egy részét felszántották.

,,Az úrbéresek tagjára illetőleg a határba is vezető út 6 öl, az Alsózsolcára vezető út az Eötvös úr kertje szögletétől a vasútvonal innenső oldalán a földek lábánál szintén 6 öl. Az Újfaluba vezető út mostani helyén és szélességében, a Csanálosra vezető út hasonlóan mostani helyén 6 öl szélességben minden együtt jelöltessék ki. A dűlőutak végre 2 öl szélesek legyenek. Az újfalusi puszta határán a felsőzsolcai határútba vivő út végre szintén jelen minőségében meghagyandó” – írta az úrbérrendezés lezárásaként készült jegyzőkönyv az utakról 1860-ban.

A falu útjai még az 1960-as években is gyakorta járhatatlanok voltak. Az őszi esős hónapokban és a tavaszi hóolvadáskor a mentőautó is gyakran elakadt. A cigánytelepre pedig csak gyalog vagy traktorral lehetett eljutni, akkora volt a vendégmarasztaló sár. Az utakra újra és újra leszórt kavics és zúzalék tartósan nem oldotta meg a problémát. Az utcák döntő hányadának bitumenes aszfaltozására – mint egyedüli végső jó megoldásra – viszonylag későn, csak az 1990-es évek elején került sor.

Kérdések:

– Részletesen olvashatsz az utak, hidak és vámok XVIII–XIX. századi jellemzőiről az Onga története c. könyv 144–147. oldalán.

– Mi a vám? Hol szedték Ongán?

– Az 1890. évi I. törvénycikk milyen utakat különböztetett meg?

– Hol, mikor és miért építették az úgynevezett ártéri hídsort a faluban?

– Mikor aszfaltozták le a belterületi utak nagy részét?

A vasút és az autóbusz

A XIX. század második felében az iparfejlődés az infrastruktúra kiépülését is magával hozta, aminek legszembetűnőbb példája a nagyarányú vasútépítés volt. 1859-ben nyitották meg a Debrecen–Miskolc vasútvonalat, amely 1860-ban tovább épült Kassáig, amit 1999-ben villamosítottak. A Miskolc– Kassa vasúti szárnyvonal átmetszi Ongát, ahol már az 1860-as években megépült a vasútállomás, amit előbb 1892-ben, majd a mai képét elnyerve 1968-ban felújítottak, teljesen átépítettek. Az újfalui megállóhely az 1890-es évek végén épült meg. 1900–1901-ben készült el az első vasúti átjáró és őrház a faluban, amit újabb követett az ún. Czövek háznál. Ez utóbbi az 1980-as években szűnt meg. A gyalogos vasúti átvezetőt 2000-ben adták át.

Pest és Miskolc között 1870-ben létesült közvetlen vasúti összeköttetés, ami lehetővé tette, hogy az ongaiak gyorsan és kényelmesen eljussanak a fővárosba. Ongán szálltak vonatra a gesztelyiek és a kakiak is. A vasút kiépülése jelentősen hozzájárult a község XIX. végi fejlődéséhez.

A szállítási igények legnagyobb hányadának kielégítése hosszú időn keresztül a vasút feladata volt. A II. világháború után a teher- és utasforgalom lebonyolításában egyre nagyobb szerepe, jelentősége lett a közúti közlekedésnek. Buszok vitték az ongaiakat Miskolcra, a szomszédos településekre, a környező gyárakba (Csavargyár, Házgyár stb.). Mára egyedül Miskolc–Onga–Ócsanálos között közlekednek menetrendszerinti volán járatok. Az utasok növekvő számú és szépülő buszmegállókban szállhatnak le- és fel a járművekről.

Kérdések:

– Mit gondolsz milyen módon járult hozzá a kiépülő vasúthálózat a község fejlődéséhez?

– Mikor épült meg a Miskolc–Kassa és Miskolc–Pest közötti vasútvonal?

– Milyen vasúti beruházások kötődnek a községhez?

Feladatok

1. 1833-ban egy miskolci nemes, Molnár József festőmester a következőket jegyezte le:
“A vám hídjánál Ongán a vámos megállított, s mutattam a passzusomat, hogy tulajdon magam szekeremen és lovamon megyek, arra azt felelte, hogy az úr társa, aki a szekéren van nem nemes ember, és addig el nem eresztett, míg a vámot meg nem fizettem.”

– Hol kellett vámot fizetnie a festőmesternek? ......................

– Milyen előzménye, jogalapja volt ennek a vámszedésnek? .............

.....................................................

.....................................................

– Milyen cél településeket kötött össze ez a kereskedelmi út, ami átvezetett Ongán? ..............................................

– Mi volt az az áru, amit a kereskedők leginkább szállítottak ezen az úton? ....

.....................................................

– Onga szomszédságában hol szedtek még vámot ezen az úton? ..........

.....................................................

– Miből készült ekkor az út?..................................

.....................................................

2. Milyen út típusokat különböztetett meg az 1890. évi I. törvénycikk?

a) ...................................................

b) ...................................................

c) ...................................................

d) ...................................................

– Melyik fenntartása nehezedett a községre? .......................

3. Nézz utána!

a) A Seres híd előbb fából, majd az 1920-as években kőből épült, amely a falu mocsaras belterületet ívelte át. Hol áll ez a híd, s miért ez a neve? ........
......................................................................................................

b) Az Eötvös híd a II. világháború harcai alatt elpusztult. Hol található és mikor építették újjá? ..........................................
......................................................................................................

c) A Mélyút Ongát és Ongaújfalut köti össze. Honnan ered a neve? .........
......................................................................................................

d) A Miskolc–Kassa és Szendrő–Tokaj közötti út találkozásánál állt a Kutyakaparó csárda, nem messze a Mester úttól. Honnan ered a Kutyakaparó és a Mester név? ...........................................
...................................................

4. Állítsd időrendbe a következőket!

........ beton út

........ döngölt földút

........ aszfalt út

........ autópálya

........ kavicsos út

5. Mikor épültek meg a számmal jelzett vasúti szárnyvonalak?

1: .............

2: .............

3: .............

– Melyik vasútvonalon található Onga? ...........................

– Mely települések közvetlen szomszédai Ongának a vasút mentén? ........
.....................................................................................

6. Kösd össze az évszámokat a hozzájuk kötődő eseményekkel!

7. Mit gondolsz milyen hatása volt a vasútépítésnek Onga fejlődésére? Miben nyilvánult ez meg? ..........................................

.....................................................

.....................................................

.....................................................

8. Tanulmányozd a buszközlekedés menetrendjét? Milyen helyi közlekedési sajátosságokat figyeltél meg? .....................................

.....................................................

.....................................................

.....................................................

.....................................................

.....................................................

9. Rajzolj le két-két középkori és jelenkori közlekedési eszközt!