Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Miskolc

A Bükk keleti oldalán, a Sajó sík vidékétől az egyre keskenyedő Szinva-völgyben a hegységbe mélyen benyúló nagyváros Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye.

A város és a környéke legalább 50 000 éve lakott vidék. A bükki barlangokban megtalált leletek a jégkorszak emberétől származnak. A honfoglalás idején az ideérkező magyarság különböző eredetű népeket talált itt. A vidéket a Bors nemzetség egyik ága, a Miskolc nemzetség kapta meg. Az Avas alján ők alapították a várost, amely az Árpád-korban kis lélekszámú település volt a Szinva partján, a mai városháztér környékén. A város környéki települések (Csaba, Görömböly, Tapolca, Szirma, Kistokaj) is a Bors nemzetség birtokát képezték, akik 1312-ig bírták Miskolcot.

A települést Nagy Lajos 1364-ben mezővárosi ranggal ruházta fel, és a diósgyőri királyi uradalomhoz csatolta. A török a XVI. században először feldúlta a várost, majd a fizetett adó fejében megvédte, így az folyamatosan fejlődött, népessége nőtt, s egyre inkább a térség kereskedelmi központjává vált.

A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1704-ben hónapokon keresztül itt volt II. Rákóczi Ferenc főhadiszállása. 1711 után a város fejlődésnek indult. A XVIII. század eleji 4000 fős lakosságszám a század végére elérte a 14 ezer főt. A görög, szerb és zsidó kereskedők az Avas kiterjedt pince rendszerében tárolták a környék és Tokaj szőlőinek borát, s adták-vitték a felvidéki- és külföldi piacokra. Templomok, iskolák épültek, javult az utak minősége.

A fejlődő városnak egyre terhesebb lett, hogy még mindig a diósgyőri uradalom része volt, elesve számos kiváltságtól. A XIX. században a napóleoni háborúk után bekövetkező gazdasági regresszió a fejlődés megtorpanását eredményezte.

Miskolc 1520-tól folyamatosan Borsod vármegye székhelye volt. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban a város aktívan részt vett, több jeles személyiséget is adva az országnak. Az elsők közt alakult meg a településen egy 700 fős nemzetőrség Szemere Bertalan és Szathmáry Király József vezetésével. 1849 nyarán Miskolc és Zsolca között ütköztek meg Görgey Artúr honvédei a cári csapatokkal.

A XIX. században a dinamikus kereskedelem mellett Miskolcon egyre inkább tért hódít az ipar. Az 1770-ben Fazola Henrik által alapított vasolvasztó jelentette a kezdeteket. A város 1877-ben vált ki a diósgyőri korona uradalomból. Miskolc ekkor kezdett ipari centrummá válni, amit elősegített a vasúti forgalomba való 1859-es bekapcsolódása. A település már ekkor jelentős kulturális élettel büszkélkedett. A Pestről kivert magyar színészeket befogadta, s felépítette nekik 1823-ban az ország első, magyar nyelvű kőszínházát. Sok, régi műemléke azonban nincs a városnak, mert történelme során többször porig égett, s az árvizek sem kímélték. Ezek közül az egyik legnagyobb 1878. augusztus 30-án zúdult az itt lakókra. A jelentős számú görögség a XVIII. század végén építette fel templomát a mai Búza téren, ahol az ország legnagyobb, 16,5 m magas ikonosztázionja és ortodox múzeum található. A város legrégibb műemléke a XIV. századi avasi református templom. Miskolcon állították fel – a mai Erzsébet téren – az ország első teljes alakos Kossuth szobrát.

A XX. században a nemzeti katasztrófát jelentő trianoni béke nem kímélte Miskolcot sem. A békediktátum az ipari üzemeket nyersanyag bázisától, piacától, gazdasági hátterétől fosztotta meg. Az elszakított területekről hatalmas menekült tömeg áramlott a városba, növelve a munkanélküliséget és a szegénységet. A nagy gazdasági világválság csak tetézte az iparváros gondjait. A harmincas években bekövetkező gazdasági fellendülésnek a II. világháború hamar véget vetett.

1919 után – amikor a cseheket kellett kiűzni a Tanácsköztársasághoz kötődő harcok során – 1944-ben ismét fegyverropogástól voltak hangosak Észak-Magyarország legnagyobb városának utcái. Az 1944. november 19-től december 2-ig zajló összecsapások, de az egész háború súlyos emberi és anyagi áldozatokat követelt a várostól. 1945-ben 43 000-en éltek Miskolcon, szemben az 1941-es év 77 000-es adatával. A frontokon elesettek, elköltözöttek, a fogságba kerültek, az oroszok által elhurcoltak adták a 45%-os lakosságcsökkenést. A gondokat tetézte az infláció, az újjáépítés nehézsége, a nyomor, a szegénység.

A szocialista korszakban az erőltetett iparosítás, a nehézipar fejlesztése nagy iparvárossá tette Miskolcot, ami 1949-ben nehézipari egyetemet kapott. Ma az egyetem univerzitás-ként működik. A városhoz csatolták – 1949-ig – a környező települések közül Tapolcát, Hejőcsabát, Szirmát, Görömbölyt és Diósgyőrt, ami szintén kedvezően hatott a város fejlődésére. 1949-ben már több mint 100 000-en éltek a megyeszékhelyen, amit egyedülálló természeti környezet (Lillafüred, Tapolca stb.) tesz turista csalogatóvá.

Kérdések:

– Honnan kapta a nevét a város?

– Mit tudsz Miskolc középkori történelméről?

– Mikor és minek köszönhetően veszi kezdetét a város dinamikus fejlődése?

– Sorold fel Miskolc XX. századi történetének nagy forduló pontjait!

– Olvasásra ajánljuk a Miskolc története hat kötetben című munka eddig megjelent köteteit (főszerkesztő: Dobrossy István).

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A vármegyék – mint az államhatalom és közigazgatás területi egységei –, az államalapítás korában szerveződtek, és hosszú évszázadokon át stabil képződmények voltak.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye kialakulása

(1-3= 1920-ban alakult "csonka" vármegyék
1= Borsodhoz csatolt Gömör-Kishontmegyei területek;
2= Abaúj vármegye;
3= Zemplén;
4= 1950-ben B.-A.-Z. megyéhez csatolt szabolcsi területek;
5= a történelmi Borsod Heves megyéhez csatolt területei;
6=megyeszékhely

 

Abaúj vármegye a magyar államalapításkor Újvár megye néven alakult ki, melynek névadó székhelye a mai Abaújvár község területén lévő földvár volt. Ebből vált ki a XIV. századra Abaúj, Heves és Sáros vármegye. Torna eredetileg erdőispánság volt. Az ország legkisebb megyéjévé váló területet a XVIII–XIX. század folyamán többször egyesítették Abaújjal. Gömör története is az államalapításkor kezdődött, amit előbb II. József alatt, majd 1802-ben egyesítettek Kishonttal. Borsod és Zemplén eredete is az államalapításig nyúlik vissza. Előbbi névadója és székhelye a mai Edelény melletti borsodi földvár, míg az utóbbinak a ma Szlovákiában található Zemplén földvára volt.

A történelmi vármegyék egy részének jelentősebb átalakítására először az 1870-es években került sor, majd 1920-ban a trianoni határvonalak tették szükségessé a határ menti vármegye töredékek önállósítását vagy más megyéhez csatolását. Trianon után Gömör-Kishontból csak egy kis terület maradt Magyarországon, amit egyesítettek Borsoddal. Abaúj-Tornának nagyobb darabja maradt meg, de székhelyét, Kassát elveszítette. Új központja Szikszó lett. Zemplén nagyobbik fele is az akkori Csehszlovákiához került, ahova a megyeszékhely, Sátoraljaújhely Ronyva-patakon túli része is tartozott. Egyedül a Miskolc székhelyű Borsod nem veszített területet. Az így kialakult állapoton az 1938-as első bécsi döntés változtatott, de 1945 után visszaállt a Trianon utáni helyzet.

Az említett öt megyéből, illetve megyerészből alakult ki 1950-ben a közigazgatási reform hatására a Miskolc székhelyű Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Borsodból néhány település ekkor került Heveshez, míg Szabolcsból a Tiszától északra fekvő falvakat ide csatolták.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye hazánk második legnagyobb területű megyéje (7248 km2), mely festői szépségű tájakban és dicső múltú történelmi emlékhelyekben gazdag. Népességének száma meghaladja a hétszáznegyvenezret, a megyeszékhelyen, Miskolcon 200 000-en laknak. A megye településeinek száma 355.

Kérdések:

– Milyen megyék egyesüléséből, és mikor jött létre B.-A.-Z. megye?

– Honnan kapták nevüket az egyes megyék?

– Hányan élnek a megyében, s annak székhelyén?

– Olvasásra ajánljuk a Viga Gyula szerkesztette 1994-ben megjelent B.-A.-Z. megye könyvet.

A megye nevezetesebb helységei

Aggtelek: nevezetessége az Aggtelek és Jósvafó között húzódó Baradla-barlang, hazánk leghosszabb barlangja (22 km), különleges alakú cseppkőképződményekkel.

Boldogkőváralja: 367 m magas keskeny hegygerincen magasodik Boldogkő várának romja (restaurálva, turistaszálló). Tájtörténeti kiállítás régi parasztházban.

 

Boldva: itt íródott 1200 körül legrégibb összefüggő nyelvemlékünk, a Halotti Beszéd. XII. századi eredetű román stílusú restaurált volt kolostortemplom.

Edelény: e város része lett Borsod vármegye első központja, névadó települése. A XVIII. század első felében épült az ország egyik legnagyobb barokk kastélya (kovácsoltvas díszkapu, rokokó falképek).

Felsővadász: a Rákócziak ősi fészke, Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem szülőhelye. Várkastélyuk ma iskola.

Füzér: 550 m magas meredek hegy tetején emelkedik hazánk egyik legfestőibb várromja. 1526 után a Szent Korona őrzőhelye.

Gönc: jellegzetes régi mezővárosi polgárházak (“huszita házak”). A bibliafordító Károli Gáspár itt volt református pap. Pálos kolostorrom. Fürdő.

Hollóháza: 1832-ben alapított porcelángyár.

Karcsa: XII–XIII. századi román stílusú, szép arányú falusi templom.

Kelemér: református templomának lelkésze volt Tompa Mihály. Emlékmúzeum. A református templom tornya gótikus. Fejfagyűjtemény.

Mezőkövesd: matyó népművészet. Melegvizű gyógyfürdő.

Miskolc: Avasi templom (gótikus). Diósgyőri királyi vár romja (restaurálva).

Lillafüreden: Palotaszálló, Hámori-tó, cseppkőbarlangok.

Tapolcán: tavasbarlang, gyógyfürdő.

Monok: Kossuth Lajos szülőháza (múzeum). Monoki-várkastély (restaurálva).

Ónod: középkori vízivár a Sajó-parton (feltárása, helyreállítása folyamatban). 1707-ben közelében országgyűlést tartottak.

Ózd: kohászati üzemét 1843-ban alapították.

Pácin: XVI. századi reneszánsz várkastély (múzeum).

 

 

 

Sárospatak: Rákóczi-vár, hazánk legnagyobb várkiállításával. Református egyháztörténeti-egyházművészeti, iskolatörténeti múzeum, nagykönyvtár. Gyógyfürdő.

Sátoraljaújhely: a zempléni megyeháza épületében műemléki berendezésű levéltár Kazinczy-ereklyékkel. Múzeum.

Szalonna: román stílusú XII–XIII. századi református templom, értékes falfestményekkel.

Szerencs: Rákóczi-vár (múzeum, művelődési központ, könyvtár, szálloda).

Széphalom: Kazinczy Ferenc egykori lakhelye, sírja, emlékmúzeuma.

Szikszó: XIV. századi eredetű gótikus református templom, lőréses, védőfallal.

Telkibánya: gótikus, egykori erődített református templom, mellette kopjafás temető. Múzeum (középkori nemesfémbányászat és a kőedénygyártás emlékanyaga).

 

 

Tokaj: a világhírű borvidék névadó települése. Múzeum.

Vatta: Szemere Bertalan reformpolitikus, miniszterelnök (1849) szülőhelye.

Vizsoly: 1590-ben itt nyomták ki az első teljes magyarra fordított Bibliát (Károli Gáspár). XIII– XIV. századi református templom, értékes falfestményekkel.

Kérdések:

– Hol jártál a megye nevezetesebb települései közül? Milyen emlékeket őrzöl róluk?

– Gyűjts fotókat, képeslapokat a megye ismertebb történelmi helyeiről! Készíts tablót belőlük!

 

Feladatok

1. A képeken Miskolc nevezetességeiből válogattunk. Ha felismerted őket, írd a nevüket a képek alatti pontozott vonalra!

.................................. ................................... .............................................

2. Állítsd időrendi sorrendbe a Miskolccal kapcsolatos következő eseményeket!

… Az Avas alján a Miskolc nemzettség megalapítja Miskolcot.
… Szemere Betalan nemzetőrséget szervez a városban.
… Megépül az ország első kőszínháza.
… A település mezővárosi rangot kapott nagy Lajos királytól.
… A török felégette a várost.
… A városban nehézipari egyetem alakult.
… A város bekapcsolódik a vasúti forgalomba.

3. A következő személyek valamennyien kötődnek Miskolc történetéhez. Nézz utána, és keresd meg a “kapcsolódási pontokat”!

Szabó Lőrinc: ...........................................

Beatrix királyné: .........................................

Herman Ottó: ...........................................

Déryné Széppataki Róza: ....................................

Bethlen István: ...........................................

Fazola Henrik: ...........................................

Nagy Lajos: .............................................

Lévay József: ............................................

4. Sorold fel, milyen történelmi megyékből, megye részekből alakult ki a mai B.-A.-Z. megye!

.....................................................

5. Kösd össze a településeket a hozzájuk kapcsolódó eseményekkel!

6. Válassz ki egy megyénkbeli települést, és nézz utáni részletesebben múltjának, nevezetességeinek!

.....................................................

.....................................................

.....................................................

.....................................................