A község neve és helynevei

A település neve

Onga neve 1222-ben szerepel először írott forrásban. A Váradi Regesztrum Ongára vonatkozó latin nyelvű oklevelének magyar fordítása a következőképpen hangzik:

“Deda fia Mihály vádolta Aba nembéli Vitált mondván, hogy fia által két és fél márka becsértékű kárt szenvedett, a bírák tudniillik az Onga faluból való Buda, Péter és Tugza előtt. Ők megvitatván a dolgot egy Zeken (Szekő) nevű poroszló által Váradra küldték őket tűzes vas próbájára, ahol az előbb mondott Vitálnak miután embere hordozta a vasat igazság szolgáltatott.”

Az oklevél arról tudósít minket, hogy a fent nevezett személyek egy káreset miatt Ongáról Nagyváradra mentek, ahol egy peres ügyben tüzes vasat hordoztak.

A kora középkori Európában és Magyarországon különös módon állapították meg valakiről, hogy bűnös vagy ártatlan, hazudott vagy igazat mondott-e. A mai szokással ellentétben akkor a vádlottnak kellett bizonyítania ártatlanságát. A kivizsgálás helyett rendszeresen alkalmazták az úgynevezett vízpróbát és tüzesvaspróbát. Az utóbbi esetben a tüzesvaspróbára ítélt vádlott kezébe egy megtüzesített, izzó vasdarabot adtak, amit néhány lépésnyire el kellett vinnie. Az égési sebre tüstént vászondarabot csavartak, s a kötést gondosan lepecsételték. Három nap múltán levették a kötést, s megvizsgálták a tüzes vas okozta sebet. Ha a seb gyógyulni kezdett, a vádlottat ártatlannak tekintették, ha viszont elgennyesedett, bűnösnek nyilvánították. A kor emberei úgy gondolták, hogy a tüzesvaspróba alkalmával Isten nyilvánít véleményt.

Kérdések

– Mikor szerepel először Onga neve írott forrásban?
– Mit jelent a tüzesvaspróba alkalmazása?
– Nézz utána, hogyan zajlott le a vízpróba!

Onga nevét 1222-ben így írták le: Vnga. A középkorban a falu Hunga, Wnga, Unga, Vngua és Hunka névalakban szerepel a forrásokban.

A település neve személynévből keletkezett. 1247-ből már ismerünk Onga (Vnga) személynevet. A község nevének alapjául szolgáló személynév valószínűleg a török nyelvekből származik. A legelterjedtebb felfogás szerint az ótörök ona “könnyű, mozgékony” szóból ered. Kevésbé elfogadott álláspont, hogy az ung vagy béka szóból származik a település elnevezése.

Kérdések

– Olvasd el az ung vagy béka szóból való néveredeztetésről szóló részt az Onga története című könyv 31. oldalán!
– Milyen névalakban szerepel a község neve 1222-ben és a következő évszázadokban?
– Mi a jelentése az Onga szónak?
– Honnan ered a község elnevezése?

A szomszédos településeken élők az ongaiakat görhéseknek nevezik. Ez a ragadványnév arra utal, hogy Ongát a XVIII. sz. közepétől szegény emberek lakták. Búzakenyér csak ritkán került az asztalukra. A görhe kukoricalisztből készült – eredetileg kenyérpótló – lepényféle volt. Vízzel összekeverték a kukoricalisztet, majd állni hagyták, hogy édesedjen. Időnként zsírt vagy olajat gyúrtak a tésztájába, esetleg egy kis cukorral vagy tejjel ízesítették. Többnyire kemencében sütötték ki, és kenyér helyett fogyasztották.

Kérdések:

– Mi a görhés név eredete?
– Mi a görhe?

Helynevek

A település helynevei a hely történetének mozzanatait, társadalmi-, gazdasági-, topográfiai jellemzőit, a múlt egy-egy mozzanatát, a lakosok mindennapi életét, foglalkozását, nemzetiségét tárják fel. Ongán a helynevekben bizonyos helyi és országos jellegű szabályszerűségek és összefüggések láthatók. Sok a személynévi dűlőnév, de vannak köznévi vonatkozású, a földrajzi fekvésre, a területi-, gazdasági-, társadalmi fejlődésre emlékeztető, továbbá a népi szokásokkal, a falu mindennapi életével kapcsolatos és a helyi eseményekről vett dűlőnevek is.

A határ fokozatos kialakulását az úgynevezett műveltföld nevek szemléltetik. Az első művelt földeket dűlőnevekkel lehet körülhatárolni. Királydomb, Benehalma, Koporta lapos, Ravaszdomb, Rókadomb, Betegvölgy, Kalap rét, Mester rét, Nagynyilas a község legrégibb helynevei közé tartozik.

Az erdővel összetett nevek és általában az erdőnevek, továbbá az erdőkultúrával kapcsolatos nevek mind irtott erdőterületet jelölnek akkor, ha ma nem erdős területen fordulnak elő. Ilyen név a Ravasz hát, Nyárjas, Felsőerdő, Nagyerdő, Alsóerdő, Tölgyfás hát, Körtvélyfás rét.

Mocsárirtásra, a vadvizek lecsapolására utal a Békástó, Sóstó, Nádas, Kavicsos ér, Kuruty rét stb.

A birtoklás módjára, az úrbéres viszonyra és annak felszámolására, a határhasználatra, a nyomásrendszerre, a községi és uradalmi birtok fekvésére, kiterjedésére utal: Meskár-dűlő, Zsellér-dűlő, Proletárföldek, Felső-dűlő, Alsó-dűlő, Bárczaykert, Nagynyilas stb.

Művelési formákat, gazdálkodást jelölő elnevezések: Lucernás, Kenderföld, Nagyrét, Patai rét, Köleseskert stb.

Személynévi dűlőnév: Váradi lapos, Erzsébetkert, Daróczidomb, Kóczán-gyep, Kóczánkert, Meskár-féle-dűlő, Bárczaykert, Máté-domb stb.

A talaj viszonyait tüntetik fel az ilyen dűlőnevek: Kavicsos ér, Szikes, Homokdomb, Hangyás, Teknőlapos, Tövises föld stb.

Az állattenyésztéshez köthető a Juhászkert elnevezés.

A szőlőknek Ongán is közhasználatúvá vált a “hegy” elnevezése: Kishegy, Nagyhegy. A szőlőhöz kapcsolódik a Pincesor elnevezés is.

Külön csoportot alkotnak a határban a sajátos elnevezést viselő dűlőnevek: Seres híd, Töltésszug, Kisdomb, Hatrongyos stb.

A határ változására emlékeztet a Pusztatemplom-dűlő.

Az egyház és tanító volt földjével kapcsolatos dűlőnevek: Paptag, Tanítótag, Mesterrét, Faiskolakert stb.

Nehéz munkát igénylő, szegényes földet jelentenek a Muszaly-dűlő, Hatrongyos, Vaskar stb.

Előfordulnak a dűlőnevek sorában különleges helyi adottságok és vonatkozások. Pl. Mély út, Vermek, Rosszház-dűlő, Lillatanya, Zsidószug stb.

A felsoroltakon kívül a dűlőneveket más módon is csoportosíthatjuk, tekintettel a falu társadalmi életére, a népi szokásokra, a helyi és országos eseményekre stb.

Kérdések:

– Ismerkedj Onga helyneveivel és azok eredetével. Olvasd el az ezzel kapcsolatos fejezetet az Onga története című könyv 33-42. oldalán!

– Miről nyújtanak tájékoztatást a helynevek?

– Melyek Onga legrégibb helynevei? Érdeklődj, melyik ismert ma is ezek közül!

– Nézz utána, ki vagy mi volt az utcád névadója!

– Szervezzetek kirándulást a község határába! Ismerkedjetek Onga helyneveivel, mondjátok el mit hallottatok az egyes nevek
eredetéről!

– Gyűjtsetek ma használatos új helyneveket a községből! Magyarázzátok meg keletkezésüket!

Feladatok

1. Válaszolj az alábbi kérdésekre!

a.) Mikor említi először írott forrás Ongát? .....................................................

b.) Milyen nyelven írták ezt az oklevelet? .................................................

c.) Mit jelent az Onga szó? .....................................................................

d.) Honnan kapta a falu a nevét? ..........................................................................

.................................................................................................

e.) Milyen ragadványneve van az ongaiaknak? ...................................................

f.) Honnan ered ez az elnevezés? .........................................................................

....................................................................................................

....................................................................................................

2. Magyarázd meg a következő helynevek eredetét! Segít az Onga története c. könyv 33–42. oldala.

Benehalma: ...........................................................................................................

...................................................................................................

...................................................................................................

Betegvölgy: ..........................................................................................................

...................................................................................................

...................................................................................................

Hangyás: .........................................................................................................

Királydomb: .........................................................................................................

Hatrongyos: ..........................................................................................................

Erzsébetkert: .........................................................................................................

Patai rét: ........................................................................................................

Vermek: .........................................................................................................

3. Gyűjtsd össze a községhez tartozó tanyák mai és régi neveit! .......................

................................................................................................

...............................................................................................

...............................................................................................

4. Kösd össze az összeillőket!

5. Milyen módon csoportosíthatjuk a helyneveket? Írj egy-két példát! ................

...................................................................................................

..................................................................................................

..................................................................................................

6. Jelöld számokkal a térképen a következő helyneveket: 1. Hangyás, 2. Királydomb, 3. Muszaj-dűlő, 4. Patai rét, 5. Nagyerdő, 6. Vermek, 7. Kishegy, 8. Nagyhegy, 9. Pincesor, 10. Betegvölgy, 11. Héjás, 12. Benehalma és 13. Nagynyilas