A legrégebbi idők

Régi kultúrák nyomai

Az őskortól a honfoglalásig terjedő időszakot több korszakra bonthatjuk. A legrégibb, korai kőkor (paleolitikum) 2,5 millió évtől Kr. e. kb. 130 ezer évig tartott. A középső paleolitikum 35 ezer évig, a felső paleolitikum Kr. e. 10 000-ig élte virágkorát. Ezután a mezolitikum, vagyis az átmeneti kőkor (Kr. e. 10 000–Kr. e. 5 000), majd a neolitikum, vagyis az új kőkor (Kr. e. 5 000–Kr. e. 3 800) következett. A fémkorszakokat a rézkor nyitja meg, majd a bronzkor, végül a Kr. e. VIII. században kezdődő vaskor. Pannónia provincia fennállásának időtartamára esik az úgynevezett császárkor. Ezt követően beszélünk a népvándorlás, majd 895-től a honfoglalás koráról.

Az egymást követő történeti korok időrendjében haladva a régészeti emlékek jelentik számunkra azokat a mérföldköveket, ahol rövid időre megállhatunk, s számba vehetjük azokat az ismereteket, amelyekhez a régészet segített hozzá minket.

Onga környékén már az őskorban is éltek emberek. Megyénk területén az emberi megtelepedés első nyomait a középső paleolitikum idejéből tudjuk kimutatni. Ez a periódus a neandervölgyi emberek kultúrájának időszaka. A kis létszámú vadásztörzsek barlangokban, sziklaereszekben húzódtak meg. A legkorábbi leletek a Varbó melletti Lambrecht-barlangból, a bükki Subalyuk-barlangból és Sajóbábonyból kerültek elő.

A felső paleolitikum már a fejlett vadásztársadalmak ideje. B.-A.-Z. megye világhírű lelőhelye a Szeleta-barlang. Az ekkor élő népesség fő zsákmánya a barlangi medve volt. Legjellemzőbb eszközei a finoman pattintott, babérlevél alakú lándzsahegyek voltak. 1891-ben Miskolcon, a Szinva-patak medre közelében két, kovakőből készült szakócát találtak, amiket Herman Ottó, a kor nagy polihisztora vizsgált meg, megindítva ezzel a magyarországi őskőkor kutatást. Ennek keretében a bükki Istálóskői-barlangból került elő az első magyarországi hangszer, egy csontfurulya.

Az emberiség történetében alapvető változást hozott a ,,neolit forradalom”, a korábbi halászó-vadászó életmód földműveléssel és állattenyésztéssel való kiegészülése, illetve felváltása. Az új kőkor középső szakaszának időszakában térségünkben az alföldi vonaldíszes kerámia kultúra terjedt el. Gazdálkodásukra az irtásos-égetéses földművelés volt a jellemző, telepeik földbe mélyített, felmenő fal nélküli, sátortetős kis családi házakból álltak. Halottaikat a házak között földelték el. A népesség erősebb csoportjai – ma még pontosan nem tisztázott körülmények között –, egyes törzseket a termékeny síkságokról a hegyek közé szorítottak, s ily módon alakult ki vidékünkön a bükki kultúra, amelynek leletei Ongán is előkerültek.

Kérdések

– Periodizáld az őskortól a honfoglalásig terjedő régészeti korszakokat!

– Megyénkben melyik korból, és honnan kerültek elő az első őskori leletek?

– Mit tudsz a Szeleta-barlangról?

– Mit jelent a ,,neolit forradalom”?

– Nézz utána, ki volt Herman Ottó!

– Olvasásra ajánljuk Merényi József: Szülőföldünk Észak-Magyarország c. könyvét.

A bükki kultúra nyomai Ongán

Valószínűleg már a neolitikum kezdetén is éltek itt emberek. Az új kőkor középső szakaszának időszakában már bizonyítottan lakták Onga területét. A bükki kultúrához tartozó népek kiaknázták a kínálkozó környezeti adottságokat. A Tokaj-környéki obszidiánból (vulkanikus üveg) borotvaéles pengéket készítettek, és ezeket a kereskedőik távoli vidékekre szállították, de vitték őket félkész állapotban is, mint magkövet. Egyes telepeken nem csak az obszidiánt, magas színvonala különböztette hanem a jó minőségű kovát is feldolgozták. A bükki kultúra népeit a környező kultúráktól az edényművességük meg. A edényeket is exportáltak. A fejlett tömegesen készült edények művészi szintre emelkedtek. Lehet, hogy nem csak obszidiánt, hanem szépen díszített hitélettel rendelkező bükki népek a kereskedelem mellett földműveléssel és hegyi pásztorkodással foglalkoztak.

Onga határában több helyütt is találni nagyobb mennyiségű obszidiánt és kovát (Süvítő, Várdomb, Ravaszdomb, a volt malom helye Újfaluban). A bükki kultúra legismertebb bükki lelőhelye a Bársonyos és a vasút közötti Homokbányában, a 37. sz. főúttól északra található. A műút építéséhez kapcsolódó munkálatok során 1950-ben emberi koponyatöredékeket és három edényt találtak itt. Az 1951-ben végzett ásatás során az eredeti felszíntől 60–120 cm-ig terjedő mélységben teljesen szétszórtan bükki kultúrához tartozó díszített és vastag falú cserepek, kova és obszidián pengék kerültek elő. Sőt, egy ház maradványait is fellelték, amelynek belső területén a sok házikerámián kívül két nagyobb, vastag falú edényt, kovát, obszidiánt és egy őrlőkő részét találták meg. Ugyanitt mamutfogat és más ősállat csontot találtak. 1968-ban egy újabb itt végzett ásatásnál tűzhelymaradványt, hulladékgödröt, cserepeket, két obszidián- és egy kovapengét találtak.

Az itt előkerült leletanyagban uralkodók a bombaformájú, íves díszítésű, finom kidolgozású cseréptöredékek, de találunk a díszítőelemek között tűzdelésest és meandrikust is. Valószínűleg a bükki kultúra népei Kelet-Magyarországon kezdtek el először edényeket festeni, amire Ongán is találunk példát.

Kérdések

– Határold be a bükki kultúra elterjedésének időpontját!

– Jellemezd a bükki kultúrához tartozó emberek életmódját!

– Hol vannak a kultúrához kötődő emlékek Ongán? Ismertesd a község legismertebb bükki lelőhelyének ásatási eredményeit!

– Olvasásra ajánljuk Korek József–Patay Pál: A bükki kultúra elterjedése Magyarországon c. könyvét, amelyben Ongáról is olvashatsz a 29–32. oldalon.

A bronzkor emlékei

Rézkori leletekről Ongán nem tudunk. Bőven ismerünk azonban bronzkori emlékeket. 1951-ben a házgyári út építésekor, annak ongai szakaszán három darab késő bronzkori bögrét találtak, ugyanitt egy nagyobb, szárnyas állat csontvázát is fellelték. 1967-ben egy leletmentés során az ongaújfalui állami gazdaság sertéstelepe melletti homokbányában egy magányos sírt találtak, benne két bronzkor elejére keltezhető edénnyel. 1968-ban a Bársonyos melletti dombon, a Helylemnél késő bronzkori település nyomaira bukkantak, ahol cserép, paticsdarab és állatcsont került elő. Ugyanekkor a régészek a temető melletti agyagbányában (Vermek) is találtak bronzkori leleteket. 1983-ban az ongai szőlőhegyen, a Kishegyen került elő orsógomb, kocsikerék-, tárolóedény töredékek, és egy betemetett edényégetőt is felleltek. A leletek a hatvani kultúra településére utaltak. Ugyancsak 1983-ban, az Ifjúság úton, az egyik építkezésnél került elő egy durva kidolgozású hasas, perem alatt tagolt, bordadísszel ellátott urna, amelyben hamvak voltak. Mellette egy lapos tál töredékei is felszínre kerültek. Valószínűleg a ház alapozásakor egy bronzkori urnatemetőt bolygattak meg.

Az egyik legszebb késő bronzkori lelet 1983-ban az ócsanálosi Várdombon került elő. A tokos balta, a 33 cm-es lándzsahegy és a sarló a domb DK-i felén az aljban, egy telekválasztó út felszántásakor került elő. A régészek a bronzkoriakon kívül a Várdombon neolitkori- és császárkori cserepeket is találtak.

A bronzkor (Kr. e. 2 000–800) egymást követő régészeti kultúráinak – makói, hatvani, füzesabonyi, bodrogszerdahelyi, pilinyi, gávai és kyjaticei – számos emléke kötődik Ongához és környékéhez. A nagycsaládokra tagolódó, állattenyésztéssel és földműveléssel egyaránt foglalkozó, fejlett kerámiaművészettel rendelkező népcsoportok erődített telepeken éltek. A bronz nyersanyagot rúd formájában tárolták. Temetkezési formájuk a hamvasztásos. Jellemzőjük volt még földvárak emelése.

A bronzkort követő vaskorszakban előbb a szkíták, majd a kelták érkeztek a vidékre. A harcias, merész, gyors, a harcot szerető keltákat a Kr. u. I. századtól a népvándorlás kori népek követték. A kalandozó magyarok már avarokat és szláv népeket találtak a vidéken. E korszakokból Ongához kötődő régészeti emlékeket nem ismerünk. Egyedül egy avarkori temető léte feltételezhető a Vermek környékén.

Szórványleletek a településen az eddig említetteken kívül is elő-elő kerülnek (Süvítő, Pusztatemplom-dűlő, Héjás dombja stb.), amelyek tovább hangsúlyozzák a táj településre alkalmas voltát.

Kérdések:

– Mettől meddig terjed a bronzkor időszaka?

– Hol, és mikor találtak bronzkori leleteket Ongán?

– Mi jellemző a bronzkor népességére?

– Olvasásra ajánljuk S. Koós Judit: Miskolc és környékének korai és középső bronzkora című munkáját.

– Részletesebben olvashatsz a témáról az Onga története c. könyv 26–29. oldalán.

A Halmok

A 37. sz. főutat a községgel összekötő út mentén, az út menti fasor fái mellett, közigazgatásilag Felsőzsolca határában található egymástól kb. 100 méterre két ovális kúp formájú halom. Magasságuk 8-10 méter, mindkettő közepén egy szabálytalan alakú, pár méteres mélyedéssel. A Halmok talaja lösz és humusz.

Sok elképzelés, legenda lengi körül őket. Egyes feltételezések szerint új kőkori földvárakról van szó, amelyeket 4-5 ezer évvel ezelőtt emeltek. Mások avarkori földvárnak tekintik, vagy kultikus céllal létrehozott építményként emlegetik. Megint mások sírokat látnak bennük. Olyan feltételezés is van, hogy megyehatárt jelző építmények. Vannak, akik kuruc és labanc katonák nyughelyét vélik bennük felfedezni. Egy környékbeli legenda szerint a középkorban a pestisben elhunytakat temették ide. Biztosat csak egy szakszerű régészeti feltárás mondhatna, erre azonban a mai napig nem került sor.

A Halmokat a XIX. században Messzilátó-dombok néven emlegették, egy 1848-as Abaúj vármegyét ábrázoló térképen Testhalom néven szerepelnek. A Halmok fekvésük következtében növényföldrajzi szempontból is jelentősek. Legjellegzetesebb növényük a leánykökörcsin.

Kérdések:

– Milyen feltételezések alakultak ki a Halmok eredetéről?

– Milyen néven ismerték őket a XIX. században?

– Mi a Halmok legjellegzetesebb növénye?

– Kerékpározzatok ki a Halmokhoz! Vizsgáljátok meg közelebbről a dombokat! Milyen növényeket ismertek fel rajtuk?

Feladatok

1. A számok beírásával jelöld az időszalagon a következő történelmi korokat!

1. paleolitikum (kőkor) 2. mezolitikum (átmeneti kőkor)

3. neolitikum (új kőkor) 4. rézkor

5. bronzkor 6. vaskor

7. császárkor 8. népvándorlás kora

9. honfoglalás kora

2. Egészítsd ki a mondatokat!

Az emberiség történetében alapvető változást hozott a ................. forradalom, a korábbi halászó és .............. életmód földműveléssel és ............... való kiegészülése, illetve felváltása. Az új kőkor középső szakaszában vidékünkön a ..................... kultúra terjedt el.

3. Milyen tárgyakat ábrázolnak a következő ongai régészeti leletek? Írd a tárgyak neve elé a megfelelő sorszámot!

..... kőbalta ..... tokos balta ..... sarló

..... lándzsa ..... agyagedény ..... obszidián penge

4. Karikázd be a helyes állítások betűjelét!

a.) A bükki kultúra népei csak vadásztak, halásztak és gyűjtögettek.

b.) Ócsanáloson a Várdombon jelentős honfoglaláskori leleteket tártak fel a régészek.

c.) Ongán nem ismerünk rézkori emlékeket.

d.) Ongán jelentős régészeti leleteket ismerünk a bronzkorból.

e.) Biztosan tudjuk, hogy a Halmok őskori földvárak voltak.

f.) Az obszidián üveghez hasonló vulkanikus eredetű kemény kő.

5. Sorold fel, Ongán hol találtak régészeti leleteket a különböző történelmi korokhoz kapcsolódóan!

új kőkor: ...............................................

.....................................................

bronzkor: ..............................................

.....................................................

6. Milyen elképzelések ismertek a Halmok eredetére? Szerinted melyik a legvalószínűbb? Válaszodat indokold!

.....................................................

.....................................................

.....................................................

.....................................................